Esterházy Péter
| Esterházy Péter | |
| Esterházy Péter Varsóban, 2007. május 7-én. | |
| Élete | |
| Született | 1950. április 14. (61 éves) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | gróf Esterházy Mátyás Mányoki Irén Magdolna |
| Felesége | Reén Margit |
| Gyermekei | Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | Harmonia cælestis Javított kiadás Hrabal könyve |
| Irodalmi díjai | Lásd a Díjak, kitüntetések szakaszban |
Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. –) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Nagyapja Esterházy Móric gróf, 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna (1916–1980). Felesége: Reén Margit. Négy gyermek – Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós – édesapja.
[szerkesztés] Tanulmányai
A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Eredetileg matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben; 1978 óta szabadfoglalkozású író.
Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról; számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.
2003. szeptember 8-án a Mindentudás Egyetemén tartott előadást A szavak csodálatos életéből címmel, amelynek bővített anyaga kötetben is megjelent.
[szerkesztés] Munkássága
Esterházy Péter a magyar posztmodern irodalom jelentős alakja. Intertextualitás, idézetek, töredékesség valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található és fontos számára a német kultúra is.
Nyomtatásban 1994-ben jelent meg az eredetileg 1991-ben készült[1] című hangjátéka. Bár a művet a magyar irodalom iránt érdeklődők több mint egy évtizede ismerték, 2008-ban az Echo TV egyik műsora nyomán az irodalmi érdeklődéssel kevéssé rendelkező, ám a politikai véleménynyilvánításban aktív polgárok látókörébe is bekerült. Az írással kapcsolatban a kuruc.info című szélsőjobboldali internetes portál még spontán demonstrációkat is [2] szervezett az író ellen. Más jobboldali[3] a hangjátékban megjelenő hazaszeretet mélységét emelték ki.
[szerkesztés] Művei
- Fancsikó és Pinta: Írások egy darab madzagra fűzve (elbeszélések, 1976)
- Pápai vizeken ne kalózkodj (elbeszélések, 1977)
- Termelési-regény. Kisssregény (kisregény, 1979)
- Bevezetés a szépirodalomba
- Függő (1981)
- Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982)
- Kis Magyar Pornográfia (1984)
- A szív segédigéi (1985)
- Bevezetés a szépirodalomba (1986)
- Daisy (1984; „Opera semiseria egy felvonásban”)
- Fuharosok (1983)
- Tizenhét hattyúk (1987) – Csokonai Lili álnéven
- A kitömött hattyú (1988; esszék)
- Biztos kaland (Czeizel Balázzsal közösen, 1989)
- Hrabal könyve (1990)
- Az elefántcsonttoronyból (1991; publicisztika)
- A halacska csodálatos élete (1991; publicisztika)
- Így gondozd a magyarodat (1991; hangjáték)
- Hahn-Hahn grófnő pillantása – lefelé a Dunán (1992)
- Élet és irodalom (Kertész Imre Jegyzőkönyv című művével) (1993)
- Amit a csokornyakkendő-ről tudni kell… (1993)
- A vajszínű árnyalat (fényképkönyv Szebeni Andrással közösen) (1993)
- Egy kékharisnya följegyzéseiből (1994; válogatott publicisztika)
- Búcsúszimfónia – A gabonakereskedő (1994; komédia három felvonásban)
- Egy nő (1995)
- Egy kék haris (1996; publicisztika)
- Irene Dische, Hans Magnus Enzensberger, Michael Sowa: Esterházy: Egy házy nyúl csodálatos élete (le-, át, szét-, összevissza fordította Esterházy Péter) (1996)
- Harmonia cælestis (2000)
- Javított kiadás (2002)
- A szabadság nehéz mámora (2003; válogatott esszék, cikkek)
- Utazás a tizenhatos mélyére (2006)
- Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2007; három dramolett)
- Semmi művészet (2008)
- Esti (2010)
[szerkesztés] Díjak, kitüntetések
- 1977 – Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja
- 1980 – Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia)
- 1981 – Mozgó Világ Aszú-díja
- 1983 – Füst Milán-jutalom
- 1984 – Déry Tibor-jutalom
- 1986 – József Attila-díj, Örley-díj (Nádas Péterrel)
- 1988 – Vilenica-díj (Szlovénia)
- 1990 – Krúdy Gyula-díj, Az év könyve díj
- 1991 – Alföld-díj
- 1992 – Soros Alapítvány Életműdíja; Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország)
- 1993 – Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia); Magyar RádióHangjáték Produkciódíj
- 1994 – Szabad Sajtó Díj; Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország)
- 1995 – A Magyar Művészetért Alapítvány Díja; Björnson-díj (Norvégia); A Soros Alapítvány Alkotói Díja
- 1996 – Kossuth-díj; Szép Ernő-jutalom
- 1998 – Vilenica-díj (Szlovénia) – másodszor
- 1999 – Az év embere díj (Magyar Hírlap); Osztrák Állami Díj
- 2001 – Magyar irodalmi díj; Márai Sándor-díj; Gundel Művészeti Díj
- 2002 – Herder-díj
- 2003 – Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország)
- 2004 – Pro Europa-díj; A német könyvszakma békedíja
- 2006 – Prima Primissima díj
- 2007 – Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ - nemzetközileg is nagyra becsült irodalmi munkássága elismeréseként.
- 2009 – Ovidius-díj - a külföldi íróknak járó legrangosabb elismerés (Románia); Budapest díszpolgára [4]; Manes Sperber Irodalmi Díj (Ausztria)[5]; Húszéves a Köztársaság Díj[6]
[szerkesztés] Tagság (válogatás)
- Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1993 óta)
- Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung (Darmstadt)
- Akademie der Künste, Berlin
- Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres
[szerkesztés] Művei az alábbi idegen nyelveken jelentek meg
- angol, bolgár, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, horvát, japán, lengyel, lett, német, norvég, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török.
[szerkesztés] Származása
| Esterházy Péter (Budapest, 1950. ápr. 14.) író, matematikus |
Apja: Esterházy Mátyás (Budapest, 1919. márc. 25.– Kismaros, 1998. máj. 5.) fordító, újságíró |
Apai nagyapja: gr. Esterházy Móric (Oroszlány-Majkpuszta, 1881. ápr. 27.– Bécs, 1960. jún. 26.) miniszterelnök |
Apai nagyapai dédapja: gr. Esterházy Miklós (Róma, 1855. szept. 20.– Csákvár, 1925. jan. 21.) császári és királyi kamarás |
| Apai nagyapai dédanyja: hg. Schwarzenberg Franciska (Frauenberg, 1861. szept. 21.– Hort, 1951. dec. 28.) |
|||
| Apai nagyanyja: gr. Károlyi Margit (Mácsa, 1896. febr. 25.– Budapest, 1975. jan. 12.) |
Apai nagyanyai dédapja: gr. Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. máj. 7.– Budapest, 1947. ápr. 23.) miniszterelnök |
||
| Apai nagyanyai dédanyja: gr. Károlyi Ermelinde (Zsombolya, 1872. szept. 15.– Oroszlány-Majkpuszta, 1955. dec. 18.) |
|||
| Anyja: Mányoki Magdolna (Pusztafödémes, 1916. okt. 5.– Budapest, 1980. aug. 14.) |
Anyai nagyapja: Mányoki József |
Anyai nagyapai dédapja: n.a. |
|
| Anyai nagyapai dédanyja: n.a. |
|||
| Anyai nagyanyja: Moldoványi Irén |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. |
||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Így gondozd a magyarodat
- ↑ szervezett
- ↑ vélemények
- ↑ budapest.hu
- ↑ Osztrák díjjal tüntették ki Esterházy Pétert (Inforádió, 2009. október 23.)
- ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online
- ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990., 352–380. o. ISBN 963-234-313-1
- ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993., 29–40. o. ISBN 963-817-800-0
[szerkesztés] További információk
- Esterházy-lap
- Esterházy Péter profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján – életrajz, digitalizált könyvek, bibliográfia, szakirodalom
- Kortárs Irodalmi Adattár – részletes bibliográfia 2002-ig
- 2003-as előadása a Mindentudás Egyetemén – 2003-as előadása nézhető és olvasható formában, életrajz, publikációs jegyzék, linkajánló
- A Petőfi Irodalmi Múzeum médiatára – A Kékszakállú herceg csodálatos élete című művét olvassa fel
- Magyar irodalmi művek fordításai – lefordított műveinek jegyzéke
- Esterhazy Péter az Irolap.hu weboldalon
- Esterházy Péter a PORT.hu-n
- Esterházy Péter műfordításokban Bábel Web Antológia
[szerkesztés] Interjúk
- EZREDVÉGI BESZÉLGETÉS Esterházy Péterrel (Monory M. András - Tillmann J. A.)
- Megint világbajnokok leszünk! – Esterházy Péter szerint Rooney egy Rilke a futballpályán – Népszabadság, 2006. június 3.
- A politikai elit is mi vagyunk – Esterházy Péter szerint normálisnak lenni nehéz, és mintha nem volna erőnk hozzá – Népszabadság, 2006. szeptember 23.
- A sosemvolt matematikus - Esterházy Péter az intelligens nemtudásról - SZIE Újság, XI. évfolyam 3.
- Esterházy Péter és Fabiny Tamás disputája az identitásról - Asztali beszélgetések...1 - Öt Párbeszéd; (Luther Kiadó, 2008. szerk: Galambos Ádám)
- Más is volt kamasz

