Fáy Ferenc (költő)
| Fáy Ferenc | |
| Élete | |
| Született | 1921. június 20. Pécel |
| Elhunyt | 1981. június 10. (59 évesen) Toronto |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
Fáy Ferenc (Pécel, 1921. június 20. – Toronto, 1981. június 10.) költő, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakja.
Pályája[szerkesztés]
Édesapja a polgári származású Fáy Ferenc (1891–1959), tanár, irodalomtörténész, anyja Ivákits Mária (1894–1951) festőművész. Idősebb Fáy Ferenc eredetileg Stern Ferencként született, majd 1935-ben megváltoztatta gyermekeivel együtt a családnevét. Az új családnév kiválasztása, Fáy Ferenc költő apai nagyanyja után, a nemesi származású, Stern Henrikné fáji Fáy Ilona (1869–1954) asszony után történt meg.[1]
Fáy Ferenc elemi iskoláit Pécelen végezte. Középiskoláit Budapesten, Aszódon és Bonyhádon fejezte be az Evangélikus Főgimnáziumban, ahol érettségizett. A Ludovika Akadémia elvégzését követően Jutason kiképzőtisztnek nevezték ki. A második világháborúban alakulatával 1944-ben amerikai fogságba esett, ahol egy évet töltött Franciaországban, fogolytáborban. Hazakerülése után Kőbánya elöljáróságán dolgozott mint tisztviselő, rövid első házasságából egy kislány született. 1947-ben fél évre internálták, majd letartóztatták. Az ÁVO-n annyira megverték, hogy rabkórházba került, ahonnan sikerült megszöknie. Jugoszlávia felé szökött, ahol 8 hónapot töltött koncentrációs táborban, közben felesége elvált tőle. Olaszországba került, majd 1951-ben kivándorolt Kanadába, ahová követte második felesége, Mitschke Teréz, és házasságukból két fiuk és három lányuk született. Dolgozott dohánytörőként, később: bányász, majd erdőirtó. Sokáig élt nagy szegénységben mint munkanélküli. Végül Torontóban helyezkedett el az Iskolaszéknél. Torontóban verseskötetei jelentek meg, verseit közli a római Katolikus Szemle, a budapesti Vigilia és az Irodalmi Ujság. Munkásságát többek között Határ Győző és Gyöngyös Imre méltatta, Márai szerint pedig egyenesen a „legnagyobb élő költő - beleértve az otthoniakat is”.[2] 1973-ban Sík Sándor-díjban részesült. Magyarországon 2005-ben a „Hazátlanul” című antológiában jelentek meg válogatott versei, a KRÁTER kiadó (Pomáz) gondozásában. 2006-ban 15 verséhez Dinnyés József daltulajdonos írt dallamot és „Mondjátok el” címmel egy CD-lemezen adta ki azt.
Emlékezete[szerkesztés]
Pécelen utcát neveztek el róla (Fáy Ferenc utca, amely a Damjanich utcától a Széchenyi utcáig fut).[3]
Kötetei[szerkesztés]
- Jeremiás siralmai (versek, Toronto, 1956)
- Az írást egyszer megtalálják (versek, Toronto, 1959)
- Törlesztő ének (versek, Toronto, 1963)
- Magamsirató (versek, Toronto, 1967)
- Áradás (versek, Toronto, 1972)
- Kövületek (versek, Toronto, 1977)
- Összegyűjtött versei (versek, Toronto, 1981)
- Fáy Ferenc összegyűjtött versei; szerk., sajtó alá rend., utószó Heltai Miklós; 2. kiad.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2015
- Évák. Szerelmi dalciklus, 1946-1948; Pro Pannonia, Pécs, 2015 (Pannónia könyvek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ macse.hu Stern Henrikné fáji Fáy Ilona adatlapja
- ↑ Márai Sándor tíz levele. vigilia.hu. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.)
- ↑ Budapest +34 település és lakótelepek. 27. old. Cartographia, Budapest, 2013
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Fáy Ferenc verseit olvasva[1]
- Pásztorének[2]
- Verslemez[3] Archiválva 2020. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fáy Ferenc életrajza[4]
- Megzenésített versei[5]
Források[szerkesztés]
- Hazátlanul. Emigráns költők antológiája. Kráter Kiadó. Pomáz, 2005
