Újhartyán
| Újhartyán | |||
 |
|||
| Katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Dabasi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Schulcz József[1] | ||
| Irányítószám | 2367 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2760 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 123,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újhartyán
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Újhartyán
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Újhartyán weboldala | |||
Újhartyán (németül Neuhartian) község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dabastól északkeletre, az M5 autópálya közelében található. Legközelebbi települések: Kakucs, Újlengyel .Budapest központjának távolsága 43 kilométer közúton. Újhartyán a Kiskunság homokhátságának északi szélén fekszik. Területén a Duna–Tisza közi homokhátságra és a Pesti-síkságra jellemző adottságok váltakoznak.
[szerkesztés] Története
Újhartyán neve valószínűleg a fejedelmi törzs bírájának (horkájának) családi szállásterületét jelöli. V. Ince pápa 1276. május 20-án keltezett bullája villa Harquian néven tesz említést Hartyánról. A falu a 13. században kisnemesi településként létezett, majd a török háborúk alatt teljesen elpusztult.
A 18. század elején gróf Grassalkovich Antal fölvásárolta Pusztahartyánt. 1764-ben alakult meg a mai falu, mikor 10 magyar, német és szlovák zsellércsaládot telepítettek Újhartyánra. 1776-ban felépült a templom, majd 1781-ben az első iskola is. Ez években folyamatosan érkeztek német anyanyelvű telepes bevándorlók Bajorországból és Württembergből, akik német munkakultúrát és római katolikus hitet hoztak magukkal. E folyamat révén a német elem előbb túlsúlyba jutott, majd egyeduralkodóvá vált Újhartyánon.
1944-ben a nácik 14 zsidó származású újhartyánit hurcoltak el és gyilkoltak meg Auschwitzban. 1945-ben a bevonuló szovjet hadsereg 300 újhartyánit hurcolt el Ukrajnába, hogy ott a háborús károk jóvátételén dolgozzanak. Kisebb csoda, hogy a sváb lakosságot sújtó kitelepítés Újhartyánt teljesen elkerülte.
Újhartyán területe 1946-ban jelentősen csökkent, mivel területéből két új község alakult: Hernád és Újlengyel. (Ideiglenes elnevezésük kezdetben Alsóhernád illetve Lengyelfalva volt.)
Újhartyán a szocializmus évtizedeiben a környékbeli településekhez képest látványos fejlődést és magas életszinvonalat produkált. A régi sváb házakat fokozatosan modern épületek váltották fel. Az 1990-es években a község az autópálya közelségének köszönhetően jelentős gazdasági növekedést ért el. Megfigyelhető a német népi kultúra és a katolikus vallás egyfajta újászületése is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Fő utcán található az egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom.
- A Községháza, amely 1913-ban épült Szaller János bírósága idején.
- Római katolikus kápolna, melyet az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben lakossági összefogással felújították Radóczy József és Krejcsi László szervezésében. Néhány éve Orosz János plébános vezetésével nyári egynapos táborok zajlanak 60-80 keresztény fiatal részvételével. Nemrég pedig halastó létesült a Kápolna körül.
- A falu főterén áll a Hősök szobra, a Művelődési Házzal szemben. Már 1924-ben, egy akkor képviselő testületi ülésen szó esett arról, hogy Farkas Béla szobrász tervét fogadják el az I. világháború hősi halottainak emlékművön történő megörökítéséhez. Mégis több mint tíz év múlva, 1935-ben készül el a szobor. Az avatásra Habsburg József főherceget kérik fel, aki a felkérést el is fogadta.1935 június 9-én, pünkösd vasárnapján avatták fel hatalmas tömeg részvételével. A nagy érdeklődést a 162 hősi halott iránt érzett őszinte tiszteleten túl maga az esemény váltotta ki. Hiszen szoborleleplezést még nem látott a dabasi járás, de élő herceget sem, pláne Habsburg-Lotharingiai házból való királyi herceget. A magas vendéget lovas bandérium fogadta a dabasi keresztnél, ahonnan kocsija lépésben - csendőrsorfal között - gördült be a faluba, közvetlenül a templom elé, a tiszteletére emelt díszkapu alatt. A főherceg kíséretével együtt a templomba ment, részt vett a szentmisén, majd a plébánián tett látogatást. 11 óra körül a hartyáni rezesbanda pattogó zenéjére frontharcos egyenruhában, acélsisakkal a fején, nyakában a Szent-István-renddel, kezében marsallbottal vonult fel a dísztribünre a főherceg, és tört magyarsággal - olykor németül - elmondta avatóbeszédét és leleplezte a szobrot. A főhercegi aktus után Hümpfner János szavalt és a dalárda hazafias dalokat énekelt Romhányi Sándor tanító vezényletével.
- A település határában húzódó Pótharaszti erdő, az ott található - még fel nem tárt - Pusztatemplom
- A Vajkó környékén lévő pusztagyepek, erdős puszták, Akasztóhegy-dűlő környéke, ősborókás, Hernádi-pataki víztározó meder és környéke.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Pest megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
