Tápióság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápióság
Tápióság címere
Tápióság címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Nagykátai
Jogállás község
Polgármester Kun Szilárd (FIDESZ)[1]
Irányítószám 2253
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 2586 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 80,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápióság  (Magyarország)
Tápióság
Tápióság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 13″, k. h. 19° 37′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 13″, k. h. 19° 37′ 23″
Tápióság  (Pest megye)
Tápióság
Tápióság
Pozíció Pest megye térképén
Tápióság weboldala

Tápióság község Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől 55 km-re keletre, Pest megyében, a két Tápió mellett fekszik. A település jól megközelíthető közúton. A 31. számú útról Tápiószecsőnél, Szentmártonkátánál vagy Nagykátánál térhetünk le Tápióság felé; a 4. számú főútról Monoron és Tápióbicskén keresztül jutunk el az Alsó-Tápió partján fekvő faluba.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápióság jelenlegi közigazgatási területét már jóval az időszámítás kezdete előtt lakták, amelyet jól bizonyítanak a Zsigerpusztán és a Cimbál réten előkerült bronzkori leletetek.

A település első okleveles említése 1263-ből ismeretes, miszerint az 1262-től rex junior címet viselő V. István - IV. Béla fia - oklevele szerint Ságot addigi birtokosaitól - Pétertől és Ferenctől - elkoboztatta és a pécsi püspöknek, valamint a margitszigeti apácáknak adományozta. A településen az Alsó-Tápió bal partját jelenleg is Csehországnak nevezi a helyi lakosság. Ennek az elnevezésnek az eredete ma sem tisztázott teljesen. Régebben az elnevezést a hazájukból elmenekült, előzött huszita harcosok letelepedésével magyarázták.

Ma inkább azt a magyarázatot fogadják el, miszerint az 1710-1720-as években az idetelepülők között voltak cseh telepesek is, akik a falunak ezen a részén telepedtek le. Tápiósághoz tartozik jelenleg Zsigerpuszta is, amely az Árpád-korban népes falu volt, teljes elpusztulása valószínűleg a török kiűzése utáni időben következett be. Ennek a településnek a helyén lévő középkori romokról még a 19. századi források tudósítanak, amelyek a 20. században azonban végleg eltűntek.

A 14-15. században a falu a Kartal nemzetségé, majd később ebből a nemzetségből származó Sági- és Sülyi-családoké volt.

A 16. század második felében a török uralom alatt kedvezőtlen életkörülmények között éltek itt, viszont 1686 őszén - Buda sikeres visszavétele után 2-3 hónappal - már némaság honol mindezen falvak és mások felett is. A Rákóczi szabadságharcban több tápiósági katona teljesített szolgálatot a fejedelem oldalán.

Az első világháborúba 343 fő vonult be, a hősi halottak száma 44 fő volt.

1992-től ebben a faluban is megtörténtek a birtokviszonyokat alapjaiban átrendező földárverések. 1958-ban avatták fel az új 9 tantermes iskolát, amelyet 1983-ban újabb két tanteremmel bővítettek. Az iskola névadója a falu szülötte, a kiváló magyar geológus-geográfus dr. Papp Károly.

Tápióságon 1984-ben alakult meg a vízműtársulat, a vezetékrendszer kiépítése a településen 1990-ben fejeződött be. 1992-ben felépült a köművelődési igényeket kielégítő klubház, majd 1993-ban a községi sportcsarnok. 1992-1994 között a falu útjainak 40%-át portalanított burkolattal látták el. 1994-ben bevezették a faluba a földgázt, 1995-1996-ban a Monor Telefon Társaság kiépítette a telefonhálózatot.

2008. májusában Tápióság Önkormányzata megalakította a SÁG-ÉP Nonprofit Kft-t, melynek fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonú vízmű rendszer működtetése és az ivóvíz ellátás biztosítása a településen. A Kft. "nonprofit" jellegére tekintettel az egyéb gazdasági tevékenységekből származó bevételeit is az alapfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében használja fel. Ilyen jellegű tevékenység a táboroztatás (szálláshely szolgáltatás). A szálláshely szolgáltatását az önkormányzati tulajdonú, a Kft. által üzemeltetett és szálláshellyé kialakított, 20 férőhelyes épületben végzi. Mivel e szolgáltatást az elmúlt két évben többnyire fiatalok táboroztatására vették igénybe, a szállás a "TÁBOR-SÁG" nevet kapta.

A táborozók jelentős része sportoló, a táborozások célja pedig többnyire edzőtábor, amelyekhez a településünk további háttérszolgáltatásokat tud nyújtani, úm. sportcsarnok bérbeadása, étkeztetés biztosítása stb., illetve gyönyörű környezetet biztosít a valaha volt arborétum, ma iskolakert területén. A Kft. jövőben tervei közé tartozik a szálláshely szolgáltatás minőségi és mennyiségi fejlesztése, így a még több csatolt szolgáltatás nyújtása és a férőhelyek számának bővítése, valamint további vállalkozói munkák (pl. gazdálkodás az önkormányzati tulajdonú területeken, téli munkák végzése stb.) vállalása.

A címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anjou címerpajzs kék mezőben sárga színnel, középen a katolikus templom, felette balról lebegő három búzaszál, jobbról a gyurgyalag madár. A templom, a történelmi folyamatosság, a Szent István-i államalapítás, a magyar kultúra, nemzeti kötődésünk motívuma. A búza a község mezőgazdasági jellegének, a paraszti munkának a jele. A gyurgyalag a természet védelmének szimbóluma,és a környéken őshonos madár.

Nevezetességei, látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cifrakert
  • Szent Pál szobor
  • Gólyahír tanösvény
  • Török-híd

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tápióság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]