Szokolya
| Szokolya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gyurcsik Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 2624 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1792 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 59,05 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Börzsönyi-kismedencék[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szokolya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szokolya
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 52′ 2,21″, k. h. 19° 0′ 28,48″ | |||
| Szokolya weboldala | |||
Szokolya község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
A Dél-Börzsönyben található.
Külterületi településrészei:
Királyrét[szerkesztés]
A falutól 4 km-re északra, a Börzsöny nyúlványai alatt, a Török-patak (Morgó-patak) völgyében fekszik a kedvelt kiránduló központ, Királyrét.
Királyrét a középkorban a királyok kedvelt vadászhelye volt. Az itteni Vár-hegy tövében kis tó tükre csillog. Itt, e tó partján egykor Mátyás király nejének, Beatrix királynénak fürdőhelye volt.
Később, évszázadok múltán az itteni rétre építette fel kastélyát Sierstoff gróf is, melyben ma kastélyszálló található.
Királyrétet egykor Szokolya-huta néven nevezték, ugyanis az itteni Vasbánya-hegyen vasércbányászat folyt.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szláv eredetű, a szokol (sólyom) szóból származtatják. Az Árpád-korban feltételezhetően a király solymászai éltek itt.
Története[szerkesztés]
Szokolya és környéke ősidők óta lakott hely volt, melyet a község határában található két földvár fennmaradt maradványai is bizonyítanak. Az egyik a Pap-hegy gerincén, a másik a Királyrét feletti Várhegyen található.
A hagyományok szerint az Árpád-korban már fennálló község lakosságát még Hont vezér telepítette erre a helyre. 1186-ban már említették nevét a korabeli oklevelekben Sokol néven. A települést a királyi udvarban szolgáló solymászok lakhelyének tartották.
A tatárjárás idején a település lakói rejtekhelyül itt pincéket vájtak, ezekből több még ma is megtalálható, közülök némelyik igen terjedelmes.
Egy 1263-ból fennmaradt oklevél szerint IV. Béla király bizonyos Szokol nevű templárius kolostorban békült ki a fiával, Istvánnal, László honti főesperes közbenjárására; azt azonban semmiféle följegyzés nem bizonyítja, hogy ez a Szokol a hontmegyei Szokolya községgel azonos. A falu határában ugyan állt egykor egy kolostor ez azonban kétségkivül a pálosoké volt, mert ez a szerzetesrend egy időben birtokos volt itt, amit a község régi pálos eredetű temploma is igazol, amely ma a reformátusoké.
A Börzsöny tövében fekvő kis település viharosnak mondható történelme során a fennmaradt adatok alapján többször is gazdát cserélt.
A 14. és 15. században Zsigmond király, majd Albert király is az itteni bányák művelése céljából telepítettek le itt szászokat. Ezt bizonyítja a faluban őrzött 1598-ból fennmaradt pecsét is, amelyen a sárkányölő Szent György lovag alakja látható ezzel a körfelirattal: Sigilum S. Georgii de P(ago) Martnau. Csehországban, Sziléziában, Ostrava és a német határ közelében ma is megtalálható egy Martnau nevű település, melynek jelképe máig Szent György, melyet lovon ülve, karddal a kezében ábrázolnak. Talán az ő őseik hozták magukkal régi településük jelképeként e pecsétet.
A településen ekkor már több évszázada folyt vasércbányászat és annak feldolgozása (vasolvasztás), amely virágkorát a 18. században, 1778 és 1792 között érte el. A régi, kimerített vasbányák nyomai a falu határában máig láthatók.
A község földesurai a 19. század elején az Esterházy család tagjai voltak, majd az 1900-as évek elején gróf Sierstorpff Henrik és Sándor volt itt a nagyobb birtokos.
A 20. század elején Hont vármegye Szobi járásához tartozott.
1910-ben 1842 lakosából 1793 magyar, 32 német volt. Ebből 566 római katolikus, 1173 református, 48 izraelita volt.
Vallási élet[szerkesztés]
A községben három felekezet van jelen. A falu lakóinak többsége református, de működik katolikus és 1892-től baptista gyülekezet is.
Intézmények[szerkesztés]
A községben megtalálható a Börzsöny Gyöngye Napköziotthonos Óvoda, valamint a Cseh Péter Általános Iskola. Orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár is üzemel. A településen üzemel a Sárkányölő Szent György idősek otthona.
Közlekedés[szerkesztés]
- Autóval a 12-es főútról Kismarosnál kell letérni Szokolya, Királyrét irányába (12 103-as közút), amelyen mintegy 5 km-t haladva érünk a faluba. Lehetőség van Kóspallagon keresztül egy aszfaltozott erdészeti úton történő megközelítésre is, ennek végpontja Szokolyától északra található, innen a fenti közúton haladva jutunk a faluba.
- Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg, ám az állomás a település központjától több, mint két kilométerre található. A napi közlekedésben leggyakrabban a kombinált megoldások találhatók meg, azaz a vonatról Kismaroson buszra, vagy erdei vasútra kell átszállni.
- Autóbusz - A Volánbusz által üzemeltetett járatok egy része Kismarosról indul (352-es busz), míg napi néhány járattal Vácról is eljuthatunk a településre (351-es busz). A legtöbb esetben Szokolyán az autóbusz visszafordul, de néhány esetben Királyrétre is eljuthatunk.
- Királyréti Erdei Vasút - A 317-es számú (Kismaros – Szokolya – Királyrét) erdei vasútvonalon is megközelíthető, ennek két megállója (Szokolya-Mányoki és Szokolya-felső) van a faluban. Több alkalommal (főleg ünnepnapokon és bizonyos hétvégéken) gőzmozdony vontatású szerelvények közlekednek.
Kikapcsolódási lehetőségek[szerkesztés]
- Szokolya ideális kiinduló vagy érkező pontja kerékpáros vagy gyalogtúráknak. A településen keresztül halad a K+ turistajelzés, valamint egyik végpontja a Z+ turistajelzésnek. Könnyen elérhető Királyrét, ahonnan a Börzsöny magasabb csúcsai is egyszerűen megközelíthetők. A települést érinti több, hagyományosan minden évben megrendezésre kerülő teljesítménytúra is.
- Szokolyán is elhelyezték a Geocaching nevű GPS-alapú játék egyik geoládáját.
- A Kacár tanya lehetőséget biztosít a magyar népi hagyományok ápolására, régi mesterségek megismerésére, a népi építészet bemutatkozására. A tanya a falu szélén, egy magaslaton terül el.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom
- Katolikus templom
- Baptista imaház
- Mányoki-Viski Kiállítóterem és Emlékszoba
- a Fő utcai palóc házak
- Világháborús emlékmű
- Szent György szobor
- Mányoki Ádám mellszobor
- Királyréti Erdei Vasút
- Kacár tanya[5]
Szokolya szülöttei[szerkesztés]
- Mányoki Ádám (1673 – 1756) festő
- Viski János (1891 – 1987) festő[5]
Díszpolgárok[szerkesztés]
A település díszpolgárai az alábbi személyek:[6]
- Csáki Tibor, pap (2001)
- Galambos Lajos, zenész (2004)
- Id. Hargas Gyula, nyugdíjazott baptista lelkész (2005)
- Dr. Barvircz János gyermekorvos (2006)
- Nyilas Zoltán lelkész (2006)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Szokolya. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
- ^ a b A Kacár tanya weboldala. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- ↑ http://www.szokolya.hu/kituntetesek.htm
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Hont vármegye községei
- Szokolya az utazom.com honlapján
További információk[szerkesztés]
|
|||||
