Esterházy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hercegi ág címere
A kismartoni Esterházy-kastély
Az Esterházyak címere a Kőszegi váron

A herceg illetve gróf galántai Esterházy vagy Eszterházy család régi eredetű magyar nemesi család, mely a gróf illésházi Illésházy családdal, a vatai Salamon családdal, a Salamonfay családdal, a harkályi Salamonváry családdal és az alapi Salamon családdal együtt a Salamon nemzetségből származik. E nemzetség ősi lakhelye a Csallóköz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604)[1][2], Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt)[1] volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)[1][3] pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

A család nevesebb tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
Esterházy Antal kuruc tábornagy

Híresebb kastélyaik, váraik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fraknó (Forchtenstein) vára ma is a család tulajdona

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon, ehhez a leghíresebb építészeket és mesterembereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998 494–495. o. ISBN 9638577355  
  2. Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  3. Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona (VI. és XX. kötet)
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
  • Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére - Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
  • Dóka Klára 2008: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején. In: Memoria Rerum - Tanulmányok Bán Péter tiszteletére
  • Fülöp Éva 2005: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 62-83.
  • Sarlay Soma 1940: Az Esterházy család múltjából, Turul 1940
  • Ormós Zsigmond 1865: A herczeg Esterházy képtár műtörténelmi leírása. Pest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]