Üllő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üllő
Üllő címere
Üllő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Vecsési
Kistérség Monori
Jogállás város
Polgármester Kissné Szabó Katalin[1]
Irányítószám 2225
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 11 585 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 234,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Üllő  (Magyarország)
Üllő
Üllő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 04″, k. h. 19° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 04″, k. h. 19° 20′ 40″
Üllő  (Pest megye)
Üllő
Üllő
Pozíció Pest megye térképén
Üllő weboldala

Üllő város Pest megyében található, a Monori kistérségben, 2013-tól a Vecsési járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üllő Pest megyében, Budapest agglomerációjában a Pesti-síkság szélén fekszik. A főváros központjától 25 km-re délkeletre, a Liszt Ferenc repülőtértől 5 km távolságra található. Vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal végállomásáról a Budapest-Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról mindössze 20 perc, autóbusszal Budapest Kispest végállomásról 30 perc a menetidő. A települést a 400-as főút és a 4603-as számú út (az M5 és az M3 utakat köti össze) 4 részre osztja. Találkozási pontjuk a város középpontja.

A névadóról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád fejedelem öt fia közül Üllő volt sorban a középső. A legidősebb fivér Levente a honfoglalást az Al-Duna irányából biztosítva esett el. A 907. július 3-7-ig zajlott Pozsonyi csatában Árpád mellett három felnőtt fia vezette a magyar tyumeneket/töményeket. Üllő és Tarhos vezette az egyik seregtestet. A támadó Keleti Frank Birodalom királyának, IV. (Gyermek) Lajosnak a hadai kétszeres túlerőben voltak. A magyar hadak a csata végére teljesen megsemmisítették a támadókat. Meghalt Tarhos, Üllő, és Jutocsa is. A harcban szerzett sebesülései miatt Árpád is hamarosan követte fiait. A fejedelemfiak közül csak a még szinte gyermek Zsolt maradt életben. Ez a döntő ütközet tette lehetővé a magyarok nyugati terjeszkedését a továbbiakban, amit ki is használtak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek szerint már az őskorban lakták a települést. A rézkorból csőtalpas edény, a bronzkorból női sírleletek (községi legelő), gázlómadár csontjaiból készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elő. A népvándorlás korából hét szarmata-jazig sírt is feltártak. Legjelentősebb régészeti emléke az 1932-ben és az 1951-ben feltárt két avar temető (több, mint 400 sír), melyek feltárása (az első a Disznójárás dűlőn, a második a Vecsés-Üllő közötti felüljárótól déli irányban) jelentősen hozzájárultak a megye avar kori képének megalkotásához.

Ma már történészek által is elfogadott tény, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A JelehHülekIllew – Üllő a névváltozás fontosabb állomásai.

Az 1939/1940-ben az Ilona úton feltárt honfoglaláskori temető (23 sír) László Gyula régész professzor szerint nagycsaládi temetkezőhely volt.

Az első írásos emlék a tatárjárás után, 1252-ből származik: ekkor dezertum (elhagyott puszta), amely egy 1289-es dokumentum szerint már az „üllői nemesek földje”, így 1989-ben ennek ünnepelte 700 éves évfordulóját a település. Mivel ez a dokumentum egy határjárás (birtokadományozás) során keletkezett, van olyan feltevés, hogy talán nem is Üllőre vonatkozik. Üllő fénykora a középkorban Mátyás király alatt lehetett, mert Pest megyének a Duna balparti részének törvénykezési székhelye volt: jó néhány iratot címeztek innen a nádornak, illetve Mátyásnak a törvénykezők.

A település a török korban végig lakott volt, nem pusztult ki, mint szomszédai, bár létszáma 1591-től jelentősen visszaesett. A fennmaradt magyar adófizetők névsorai, a török tulajdonosokkal, szpáhikkal együtt bizonyítják ezt. A török kiverésekor a Buda visszafoglalása miatti harcokban elnéptelenedett, de 1693-tól már ismét lakták.

A Rákóczi-szabadságharcból 12 üllői katona neve ismert. A falu nagyobb része a váci püspök, majd a váci káptalan birtoka: az 1727-es betelepítés is az utóbbihoz tartozó Püspökszilágyiról történik. A 18. századi mezőgazdasági és birtokviszonyok képét jól mutatja be az üllőiek úrbéri bevallása 1765-ből, mely országos felmérés része volt, s Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendeletét előzte meg. A település mai római katolikus temploma – mely műemlék jellegű – 1752-1757 között, a református templom 1844-ben épült.

A napóleoni háborúk idején francia hadifoglyok kerültek Üllőre. A reformkor egyik legjelentősebb eseménye a településen az ország második vasútvonalának megépítése és átadása volt 1847. szeptember 1-jén: a PestCeglédSzolnok vasútvonallal a település gyorsan bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.

Az 1848-49-es szabadságharcban üllőiek is részt vettek, (pontos névsoruk nem ismert) 1849 januárjában megszállt a település katolikus parókiájában Jellasics is, sőt az osztrák főparancsnok Windisch-Grätz is járt itt.

1862-ben elindult a földrendezés (még az 1990-es években is tartott), s a kiegyezés után fellendül a növénytermelés (gyökérzöldség, sárgarépa) és az állattenyésztés (vasúti rampa megépítése). Az 1890-es évektől a mezőgazdasági miniszter engedélyezi a település számára évente két alkalommal az országos állat- és kirakodóvásár megtartását.

A század vége felé egyre több üllői jár be a székesfővárosba dolgozni, ekkortól indult fejlődésnek a sport (labdarúgás 1898), a munkásművelődés (1903-tól dal- sport- és önképzőkör). Az I. világháborúban üllőiek is harcoltak az orosz és olasz fronton (például három pilóta üllői lakos). A 130 áldozat nevét és emlékét a katolikus templom előtti emlékoszlop örökíti meg). A háború után egyre több üllői dolgozott Budapesten. Fellendült a közművelődés, a különböző műsoros estek, amatőr színházi előadások fénykora volt ez.

A II. világháborút nagyon megszenvedte a község: a katonák, a polgári lakosok közül sokan haltak meg, az áldozatok pontos száma még nem ismert.

1948-tól a kor viszonyainak megfelelően megindult a téeszesítés. A különböző nevű tsz-ek megalakulása, egyesülése végül is a Ferihegy MgTsz létrejöttéhez vezetett, mely három település (Péteri, Üllő, Vecsés) határára terjedt ki. Itt a rendszerváltás 1989-ben hozott gyökeres változást.

A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy 1847 nyarán járt itt Petőfi Sándor, 1866-1867 telén itt lakott Blaha Lujza. 1915-től itt élt – Tornyoslöbön1929-ben bekövetkezett haláláig Vargha Gyula a jónevű költő, statisztikus, korábbi államtitkár, 1949-ben itt adta – talán egyik utolsó – műsoros estjét Karády Katalin, mielőtt emigrált.

A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot.

2007-ben Üllő és Vecsés a Gyáli kistérségből a Monori kistérségbe kerültek át.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két templom harangja, valamint a honfoglalás emlékszobra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of Hungary.png Közigazgatási listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Magyarország Coa Hungary Town Vecsés.svg Vecsés 6 km Magyarország HUN Ecser COA.jpg Ecser 10 km Magyarország HUN Gyömrő COA.jpg Gyömrő 7 km Héraldique meuble compas.svg
Magyarország HUN Gyál COA.jpg Gyál 12 km

Észak
Nyugat  Magyarország HUN Üllő COA.jpg Üllő Térkép  Kelet
Dél

Magyarország HUN Péteri COA.jpg Péteri 7.5 km
Magyarország HUN Felsőpakony COA.jpg Felsőpakony 16 km Magyarország HUN Inárcs COA.jpg Inárcs 10 km Magyarország Coa Hungary Town Monor.svg Monor 8 km