Régészet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi pl. az egyiptológia és az asszírológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.
[szerkesztés] A régészet módszerei és fő területei
A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.
A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:
Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül pl. a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete).
[szerkesztés] Fő régészeti korszakok
- Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
- Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
- Neolitikum (újkőkor vagy csiszolt kőkorszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
- Rézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
- Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
- Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
- Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
- Népvándorláskor – 5. század – 9. század
[szerkesztés] Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:
Egész Európa
- Harangedényes kultúra (bronzkor)
Kárpát-medence
- Szeleta-barlang (paleolitikum)
- Istállóskő (paleolitikum)
- Körös-kultúra (neolitikum)
- Vonaldíszes kerámia kultúrája (neolitikum)
- Bükki kultúra (neolitikum)
- Lausitzi kultúra (bronzkor)
- Preszkíta kultúra (vaskor)
- La Tené-kultúra /kelta/ (késő vaskor)
Más európai területek
- Kelet-Európa
Ázsia
- Közel-Kelet
- Kebara-kultúra, Izrael és Jordánia (paleolitikum)
- Zarzi-kultúra, Irak (paleolitikum)
- Natúf-kultúra, Palesztina és Jordánia (mezolitikum)
- Kerámia előtti neolitikus A-kultúra, Palesztina, Jordánia, Szíria és Irak (neolitikum)
- Közép-Ázsia
- Botaji kultúra, Kazahsztán (rézkor)
Afrika
Amerika
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
- Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
- Légirégészeti felvételek
