Zapotékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zapoték temetkezési urna

A zapoték civilizáció a hegyes Monte Albán (Mexikó, Oaxaca állam) közelében, az olmék birodalom hanyatlása idején kezdett felemelkedni, és az i. e. 3-2. század táján politikai és katonai hatalmukat kiterjesztették a partmenti területekre is. Értékes kereskedelmi láncolatot hoztak létre, s a tőlük délre fekvő maja civilizációval hosszú időn keresztül cserekereskedelmet folytattak. A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett – logografikus – írást használtak. Civilizációjuk fénypontját i. sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. Az i. e. 3. században az olmékok örökébe lépő mexikói zapoték civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épült. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő piramisegyüttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási kultusz és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A 3-7. század között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca