Piramis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háborítatlan egyiptomi piramisok a 21. században
Ez a szócikk az építményekről szól. Az együttest lásd itt: Piramis (együttes).

A piramis egy négyzet alapú gúla alakú építmény. A piramis szó valószínűleg a gúla magasságára vonatkozó óegyip­tomi geometriai terminusból, a peremusz szóból ered, ezt társították hozzá később a görög pür tűz szóhoz. Az egyiptomiak mer-nek nevezték, ennek a szónak a jelentése „a fölemelkedés helye”.

A közép-amerikai piramisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teotihuacáni Hold-piramis

Teotihuacán romváros Mexikóban, a Mexikói-völgy északkeleti részében. A vele megegyező nevű, kb. 45 000 lakosú város közelében, valamint Mexikóvárostól északkeleti irányban kb. 45 km-re található. Fejlődésének csúcsán Teotihuacán az amerikai kontinens legnagyobb városa volt.

Az egyiptomi piramisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsószer lépcsős piramisa Szakkarában

Az egyiptomi piramisok a legrégebbi gúla alakú építmények. Közvetlen kapcsolatuk nincs a föld más pontjain megjelenő gúlákkal, legfeljebb a római birodalom egyes helyein épített emlékművek inspirálásában játszottak szerepet. Ezek azonban mindenhol el is különülnek a többi latin-római emlékek fejlődésvonalától és egyedi esetként jelennek meg.

Az egyiptomi piramisok a Nílus-delta déli végétől Közép-Egyiptom déli részéig végigkísérik a folyamvölgyet, annak bal partján. Sem a teljes jobb parton, sem Egyiptom más részein nem jelenik meg, leszámítva a thébai nekropolisz néhány archaizáló síremlékét (II. Mentuhotep, I. Jahmesz).

Építésük az egyiptomi Ó- és Középbirodalom idejére datálódik (III-XIII. dinasztia), az i. e. 27. századtól az i. e. 19. századig. Az alsó- és felső-egyiptomi sírépítészeti hagyomány ötvöződött bennük. Építészeti fejlődésük - a teljes piramiskörzettel együtt - jól követhető és dokumentálható folyamat volt.

Kínai piramisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piramis Kínában

A fő régészeti terület, ahol az alapjaik méretével néhány, a gizai nagy piramisokkal vetekedő építmény is található, a Qin Chuan síkságon fekszik, közép Kínában. Továbbiak találhatóak a Qin Lin völgyben, Qin Ling Shan hegységben - 100 km-re délnyugatra Xi'an-tól, Moa Ling - közel Xianyanghoz 50 km-re nyugatra Xi'an-tól, Wei Ho folyó - északra Xi'an-tól, Stensi Shandong (kőpiramisok) és Taibai Shan hegységben, a Qin Ling hegység legmagasabb részén.

A legnagyobbak alapterülete eléri a 150×150 méteres nagyságot, a kisebbek körülbelül 50×50 méteresek. Magasságuk kisebb az alapok élhosszúságánál, átlagban harmad vagy negyed olyan magasak (50–20 m). Építőanyaguk kő, illetve föld, mára már számos helyen megrongálódtak, nem kis részben a mezőgazdasági művelés hatására. Csúcsépítményük valószínűleg nem volt, mindegyik építmény négyzet alapú csonka gúla alakú.

Boszniai piramisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005-ben kezdődött ásatások során eddig öt piramist tártak fel és további kettőt feltételeznek. Ezenkívül találtak egy alagút bejáratot, néhány kőkereket és amulettet, illetve egy Székely-Magyar rovásírással írt szöveget egy deszkán, mely a 39 rovásjelből több, mint húszat tartalmaz. Sok tudós azonban úgy véli, a piramisok természetes úton jöhettek létre, az alagút pedig nem egy üreges piramis bejárata, hanem egyéb célt szolgálhatott.

A Louvre üvegpiramisa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Louvre üvegpiramisa
  • A Louvre udvarán levő modern üvegpiramis Ieoh Ming Pei alkotása.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Piramis témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a piramis címszót a Wikiszótárban!
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap