Kusita Királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Kusita Királyság Núbia területén (a mai Szudán északi részén) fennálló ókori királyság volt, amely az i. e. 9. század és a 4. század között virágzott. Két nagy korszaka a Napata-kor és a meroitikus kor, amelyek Núbia két fontos városához, Napatához, illetve Meroéhez kapcsolódnak.^[1]

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Előzmények – Núbia "sötét kora" (Kr. e. 1070 k. – 8. század) 1.2 Az El-Kurrui fejedelemség 1.3 A XXV. dinasztia (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656)) 1.4 Napata-kor (Kr. e. 656 – 270 k.) 1.5 Meroitikus-kor (Kr. e. 270 k. – Kr. u. 350 k.) 2 Művészet, kultúra 3 Lásd még 4 Lábjegyzetek 5 Irodalom

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Előzmények – Núbia "sötét kora" (Kr. e. 1070 k. – 8. század)

Az Újbirodalom hanyatlása után Egyiptom fokozatosan elvesztette elenőrzését Núbia felett. Az ezt követő mintegy kétszáz év története meglehetősen homályos. A legvalószínűbb, hogy Felső-Núbia apró lokális fejedelemségekre esett szét.

Vitatott kérdés továbbá, hogy mennyire éltek tovább ebben az időben a nagy egyiptomi templomközpontok. A legújabb Dukki Gelben (Kermában) folytatott ásatások ^[2] talán azt erősítik meg, hogy volt bizonyos kontinuitás.

Éles tudományos vita bontakozott ki ugyanakkor arról hogy az el-Kurruban temetőben feltárt fejedelmi sírdombok és piramisok, milyen hosszú ideig követhetők vissza az időben. T. Kendall szerint az el- Kurrui sírok legfeljebb a Kr. e. 10. századig ^[3] követhetők vissza, Török László szerint viszont 14 fejedelmi generációt azonosított Piyet megelőzően, és egészen a Kr. e. 1020-as évekig vezeti vissza a el-kurrui fejedelmek dinsztiáját.

[szerkesztés] Az El-Kurrui fejedelemség

[szerkesztés] A XXV. dinasztia (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656))

Napata környékének uralkodói a Kr. e. 8. század első felére új, erős bennszülött királyságot hoztak létre. A királyság uralkodói Kr. e. 743 körül kiterjesztették uralmukat Egyiptomra is, és mintegy 80 évig núbiai fáraók ültek Egyiptom trónján. Az észak–déli irányban több mint 1600 km kiterjedésű birodalom óriási gazdasági és kulturális fellendülés kora volt Núbia számára. A Nílus mentén minden jelentősebb városban kő- és agyagtégla templomok, királyi paloták és nagy kereskedelmi raktárak épültek. Az egyiptomi nyelvben jártas núbiai papság hieroglif feliratokban örökítette meg az uralkodók tetteit, ugyanakkor az egyiptomi és afrikai formák, hagyományok ötvözéséből lassan új, saját művészeti nyelv született. A kusita kultúra önálló jellege tovább erősödött, miután Napata uralkodóit az asszír seregek, majd a felemelkedő szaiszi uralkodók (XXVI. dinasztia) seregei Kr. e. 664 után fokozatosan kiszorították Egyiptomból. A XXV. dinasztia fáraói és utódaik, valamint a királyi család előkelői a 4. katarakta közelében található Napata környékén temetkeztek, festett, szent szövegekkel ellátott sírkamráik fölé piramisok épültek.

[szerkesztés] Napata-kor (Kr. e. 656 – 270 k.)

[szerkesztés] Meroitikus-kor (Kr. e. 270 k. – Kr. u. 350 k.)

Jelenlegi ismereteink alapján a Napata Királyság hatalmi centruma az évszázadok folyamán egyre jobban dél felé, az 5. és 6. katarakta közötti szavannás terület irányába tolódott. A birodalom a Kr. u. 3. század első felében megújult, az ezt követő korszakot meroitikus kor vagy a Meroitikus Királyság kora névvel jelölik a régészek. A királyság legfontosabb hatalmi központja ekkor már a Kartúmtól északra található Meroé városa volt, ahová az uralkodók és családtagjaik is temetkeztek. Meroé királyai felügyelték a belső-afrikai kereskedelmet, feliratokkal és reliefekkel díszített kőtemplomaik, palotáik és piramisaik nagy gazdagságról tanúskodnak. Meroé diplomáciai és kulturális kapcsolatban állt a mediterrán világgal és az Egyiptomot elfoglaló Római Birodalommal is. A meroitikus kultúra saját különleges formakincset és stílust hozott létre. A monumentális kőépítészet, a kerámiafestés és más művészeti ágak mellett fontos kulturális vívmány volt, hogy a meroéi írnokok a Kr. e. 2. században sajátos ábécén alapuló írásrendszert hoztak létre nyelvük leírására. A meroitikus írás fokozatosan átvette a korábbi egyiptomi nyelvű feliratok helyét.

A Meroitikus Királyság hanyatlása a Kr. u. 4. század elején kezdődött, ahogy az etiópiai Akszúmi Királyság felemelkedésével a középső Nílus-völgy fokozatosan elvesztette jelentőségét az afrikai kereskedelemben.

Alsó-Núbia a meroitikus kor idején többször cserélt gazdát. A terület egy része hosszabb-rövidebb ideig a hellenisztikus Egyiptomhoz és azt elfoglaló Római Birodalom határövezetéhez tartozott.

[szerkesztés] Művészet, kultúra

Napatában Taharka király a thébai szentélyekhez hasonló nagy templomokat építtetett. Meroé romjai közül figyelemre méltóak a királyi paloták, valamint Amon isten temploma. A város közelében tőbb nagy kiterjedésű piramistemető található.

[szerkesztés] Lásd még

Kusita uralkodók listája

Núbia

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Irodalom

• László Török: The Kingdom of Kush. Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization. Leiden-New York-Köln, 1997
• Derek A. Welsby, The Kingdom of Kush: The Napatan and Meroitic Empires. London, 1999