Etiópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
Federal Democratic Republic of Ethiopia
Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik
Etiópia zászlaja Etiópia címere
zászló címer
Himnusz: Whedefit Gesgeshi Woude Henate Ethiopia
Etiópia fekvése
Főváros Addisz-Abeba
Államforma köztársaság
 - Elnök Girma Wolde-Giorgis
 - Miniszterelnök Meles Zenawi


Hivatalos nyelv amhara
Beszélt nyelvek angol, tirinya, oromija, szomáli, arab
független  
Terület  
 - Összes 1 127 127 km² (26.)
 - Víz (%) 0,7%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 73 053 286  (75.)
 - Népsűrűség 64 fő/km²
GDP 2008
 - Összes 84,299 milj
 - Egy főre jutó  (1122,93$.)
HDI (2008) 0,503 (155.) – 
Pénznem Etiópiai birr (ETB)
Időzóna EAT (UTC+3)
 - Nyári időszámítás (UTC+3)
Internet TLD .et
Nemzetközi gépkocsijel ETH
Hívószám +251
térkép szerkesztése

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Az egyik legszegényebb ország: az emberek több mint fele él szegénységben.

Neve a görög „Aethiops” szóból származik, amelynek jelentése „ember napsütötte arccal”. Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Etiópia domborzati térképe

Etiópia Afrika legmagasabban fekvő országa, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsősvidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: Ras Dashen 4620 m, Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m).

Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 magasan fekszik.

Az országnak 5328 km határa van. Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Szudánnal 1606 km közös.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is. Az Indiai-óceánba ömlik a Jubba és mellékfolyója a Shebelle. Lefolyástalan területek vizeit gyűjti össze az Omo és az Avas (Awash).

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország az Etióp-magasföldön fekszik, ezért az éghajlata 3 zónára osztható: a trópusi éghajlat területe 1800 m-ig terjed, 1800 és 2500 m között van a meleg és 2500 m felett a hideg zóna.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. A hegyvidékeken 2500 mm is elképzelhető.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkok

Az Etióp-magasföld egyik részlete, háttérben a Ras Dashen
  • Abijatta-Shalla Nemzeti Park
  • Awash Nemzeti Park
  • Bale-Mountains Nemzeti Park
  • Gambela Nemzeti Park
  • Mago Nemzeti Park
  • Nechisar Nemzeti Park
  • Omo Nemzeti Park
  • Simien Nemzeti Park
  • Yangudi-Rassa Nemzeti Park

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listájára felvették Etiópia egyik nemzeti parkját:

[szerkesztés] Történelem

Searchtool right.svg Bővebben: Etiópia történelme

Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a 6. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremteni, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett 1858-ig. A 19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait és ahhoz is volt elég ereje, hogy Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.

Az I. világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták újra megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) megszállták Etiópiát. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.

Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.

1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak. De a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni, Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.

Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.

Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. 1974-ben a katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett az ország.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995 fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. A parlament 2 kamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet. A parlamentet 5 évre választják.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

Searchtool right.svg Bővebben: Politikai pártok Etiópiában

[szerkesztés] Államfők

A Derg elnökei:

  • Aman Mikael Andom: 1974. szeptember 12. - 1974. november 17.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1974. november 17.- 1974 november 28.
  • Tafari Benti: 1974. november 28. - 1975. február 3.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1977. február 11. – 1987. május 10.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság:

Etiópia:

  • Tesfaye Gebre Kidan: 1991. május 27. - 1991 május 28.
  • Meles Zenawi: 1991. május 28. – 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

  • Negasso Gidada: 1995. augusztus 22. – 2001. október 8.
  • Girma Wolde-Giyorgis Lucha: 2001. október 8. óta

[szerkesztés] Kormányfők

Etióp Császárság:

  • Makonnen Endelkachew: 1942- 1957. november 1.
  • Abebe Aragai: 1957. november 27. - 1960 december 15.
  • Imru Hailé Szelasszié: 1960. december 12. - 1960. december 15. (államcsíny)
  • Tsehafti TaezazAklilu Abte-Wold: 1961. április 17. - 1974. március 1.
  • Endelkachew Makonnen: 1974. március 1. - 1974 július 22.
  • Mikael Imru: 1974. augusztus 3. - 1974 szeptember 12.

A Derg kormányzása alatt a tisztséget nem töltötték be.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság

  • Fikre Szelasszié Wokderes: 1987. szeptember 10. - 1989. november 8.
  • Hailu Yimenu: 1989. november 8. - 1991. április 26.
  • Tesfaye Dinka: 1991. április 26. - 1991. május 27.

Etiópia:

  • Tesfaye Dinka: 1991. május 27. - 1991. június 6.
  • Tamirat Layne: 1991. június 6. - 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Searchtool right.svg Bővebben: Etiópia közigazgatása

Etiópiát 1995 óta 9 etnikai alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja:

Ethiopia regions numbered.png
  1. Addisz-Abeba
  2. Afar
  3. Amhara
  4. Benishangul-Gumuz
  5. Dire Dawa
  6. Gambela
  7. Harar
  8. Oromia
  9. Szomália
  10. Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
  11. Tigrinya

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Searchtool right.svg Bővebben: Etiópia hadereje

[szerkesztés] Népesség

Az ország népessége megközelítőleg 73 millió fő.[forrás?]

[szerkesztés] Általános adatok

  • Írástudatlanság: 65%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Searchtool right.svg Bővebben: Etiópia városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Egy etióp ortodox keresztény templom

A 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A legmagasabb réteget az Etióp-fennsík északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik (pl. a tigrinyák) képviselik. A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű oromok (gallák) vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területeken szomáliak és afarok, a szudáni határmentén pedig kisebb negrid népek találhatóak.

Etiópia legnagyobb népcsoportjai (2007)[1]

népcsoport száma aránya (%) szöv. állam
oromo (galla) 25 489 024 34,5 Oromia
amhara 19 870 651 26,9 Amhara
szomáli 4 581 794 6,2 Szomália
tigrinya 4 483 892 6,1 Tigrinya
szidamo 2 966 474 4,0 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
guragie 1 867 377 2,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
welaita 1 707 079 2,3 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
hadiya 1 284 373 1,7 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
afar (danakil) 1 276 374 1,7 Afar
gamo 1 107 163 1,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek

A lakosság legnagyobb része az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 18,6% a különböző protestáns felekezetek híve, 0,7% pedig római katolikus. Az oromok egy része, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői (33,9%).

„Etiópia” amhara nyelven leírva
Searchtool right.svg Bővebben: Etiópia nyelvei

Az országban több mint 80 nyelvet beszélnek. A hivatalos nyelv az amhara. Az amhara nyelv az ország 17 millió lakosának az anyanyelve. Regionális nyelvek: oromo, harari, szomáli, afar, kafficho,ritkán arab.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasága: fejletlen agrárország. Földünk legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GNP összege mindössze 100 USD. Eladósodott ország, az összes külső adósságállománya eléri az 5 milliárd USD-t, ami több mint 50%-a a GDP-nek. Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.

A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett kat-cserje következik.

Az 1800–2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff (Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.

Addisz-Abeba, Churchill út

A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.

A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.

A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja. Az állatállomány létszáma hatalmas a többi országéhoz képest (30 millió szarvasmarha, 22 millió juh, 17 millió kecske, 1 millió teve), de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.

Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan,csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. Az mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.

A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Etiópia gazdasága a mezőgazdaságon alapul. Ez a szektor adja a GDP 46 és az export 80%-át, miközben lakosság 80%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaság legfőbb problémáit a szárazság, a túllegeltetés, a talajpusztulás, és az erdőirtás okozzák. Valamennyi ok a túlnépesedésre vezethető vissza. Ezen túl a magas adók és a rendkívül alacsony színvonalú infrastruktúra is megnehezíti a termelést és az értékesítést.

A legfontosabb termesztett növények a következők (2007)[2]: a kávé (325 800 t), a hüvelyesek (1,6 millió t, főleg bab), olajos magvúak (120 000 t), gabonafélék (kukorica 3,3 millió t, búza 2,2 millió t, cirok 2,1 millió t), burgonya(525 000 t), cukornád (1,1 millió t) és zöldségfélék (1,1 millió t).

Az állattenyésztés a lakosság 15%-ának ad megélhetést. Etiópiában van Afrika egyik legnagyobb állatállománya, a legnagyobb mennyiségben[3] (2007) szarvasmarhát (43 millió darab), tyúkféléket (36 millió), juhot (26 millió darab), kecskét (21 millió darab), szamarat (4,3 millió darab) és tevét (2,3 millió darab) tartanak.

[szerkesztés] Ipar

Az ipar részesedése a gazdaságból mindössze 4%, ám ez az utóbbi években némi emelkedést mutatott. Az üzemek túlnyomó többsége Addisz-Abebában koncentrálódik. Az 1990-es évek végén megkezdődött az állami vállalatok magánkézbe adása.

Legfontosabb ágazat az ipar termelési értékének 40%-át adó élelmiszeripar, valamint a textil- és bőripar, melyeknek szerepe az exportban is jelentős.

A nehézipari ágazatok közül egyedül az acélgyártás emelhető ki, melynek termelése a 2003-as 6 000 t-ról 2007-re 110 000 t-ra nőtt[4] (ekkor 2008-ra már 350 000 t kapacitás kiépítését tervezték). A másik említhető modern iparág a cementgyártás, melynek 1,7 millió tonnás termelése a hazai szükségletek 1/3-át fedezi.

Az ország energiahordozókban szegény, ezért az energiatermelés 90%-át vízerőművek adják. A beépített vízerőművi kapacitás 2007-ben 650 MW volt, melyet további fejlesztésekkel duplájára terveztek emelni.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban összesen 26 053 km az autóút. A vasútvonal hossza 681 km, amely Addisz-Abebából indul és Dzsibuti városban végződik. 14 repülőtér van az országban, valamint két eritreai és egy dzsiuti hajókikötője van.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Kulturális világörökség

Az UNESCO szerint a kulturális világörökség részét képezik az alábbi, Etiópiában található emlékek:

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A hagyományos etiópiai zene, ahogy a többi afrikai zene, a dobot helyezi a középpontba. A falusi hagyományok során a dobos dobol, a falu lakói pedig énekelnek rá.

A modern etióp zenének egyik leghíresebb alakja Mahmoud Ahmed, aki az 1980-as években adta ki s európai barátainak ajándékozta az Ere Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.

[szerkesztés] Gasztronómia

Az etióp konyha leghíresebb étele az indzsera. Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik, a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabban könnyen meg lehessen fogni ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa). A legnépszerűbb etióp étel a vot (angol fonetikával wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel.

[szerkesztés] Turizmus

Javasolt oltások Etiópiába utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. Az egész országban nagy a kockázata a fertőzésnek kivéve az ország középső- és Dél-nyugati részén.

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

[szerkesztés] Sport

Az etiópok kedvelt sportja a genna, amely hasonlít a gyeplabdahoz, és amit karácsonykor játszanak.

Etiópia az olimpiákon eddig 38 érmet szerezett (18 arany, 6 ezüst, 14 bronz), mindegyiket atlétikából. Az etióp sportolók mindd hosszútávfutásban diadalmakodnak.

[szerkesztés] Híres sportolók

Az Etióp labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de sok kisebb versenyt megnyert már:

[szerkesztés] Eredmények

[szerkesztés] Naptár

Etiópiának saját időszámítása van, az etióp naptár. Etiópiában a Julián naptár van érvényben. Néhány fontos nap a Gergely naptár szerint nézve:

amhara nyelven oromo nyelven kopt nyelven dátum
Maskaram Fulbaana Tut szeptember 11.
Teqemt Onkoloolessa Babah október 11.
Hehdar Sadassa Hatur november 10.
Tahsas Mudde Kiyahk december 10.
Ter Amajjii Tubah január 9.
Yakatit Guraandhala Amshir február 8.
Magabit Bitootessa Baramhat március 10.
Miyazya Ebla Baramundah április 9.
Genbot Caamsaa Bashans május 9.
Sane Waxabajjii Ba'unah június 8.
Hamle Adoolessa Abib július 8.
Nehase Hagayya Misra augusztus 10.
Paguemen Qammee Nasi szeptember 6.

[szerkesztés] Ünnepnapok

Az ünnepnapok szeptember 11-ével, az etióp újévvel kezdődik. Az ortodox keresztény ünnepeket és az iszlám ünnepeket is megtartják.

Dátum magyar neve helyi neve
január 7. Ortodox karácsony Genna
változó Iszlám ünnep 'Īd ul-Adha
január 19. Az Úr megjelenése Timket
március 2. Adwa-i csata napja Ye'adowa B'al
változó Mohamed próféta születésnapja Mawlid an-Nabi
március/április Nagypéntek Siqlet
március/április Húsvét Fasika
május 1. A munka ünnepe  
május 5. A haza napja Arbegnoch Qen
május 28. Nemzeti ünnep (Derg rezsim vége)  
augusztus 18.   Buhe
szeptember 11. Etióp újév Inqut'at'ash
szeptember 27. A szent kereszt felvállalásának napja Meskel
szeptember A ramadán vége 'Īd al-Fitr

[szerkesztés] Forrás

  • Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. (Oxford University Press, 2004)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-951663-5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Etiópia témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Gasztronómiai vonatkozások

m • v • sz
Afrika országai
Southern-Africa-map.PNG  Dél-Afrika
Northern-Africa-map.PNG  Észak-Afrika
Eastern-Africa-map.PNG  Kelet-Afrika
Middle-Africa-map.PNG  Közép-Afrika
Western-Africa-map.PNG  Nyugat-Afrika
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka
m • v • sz
Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Eti%C3%B3pia”
Más nyelveken