Etiópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
Federal Democratic Republic of Ethiopia
Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik

Etiópia zászlaja Etiópia címere
Himnusz: Whedefit Gesgeshi Woude Henate Ethiopia
Főváros	Addisz-Abeba
Államforma	köztársaság
- Elnök	Girma Wolde-Giorgis
- Miniszterelnök	Meles Zenawi
Hivatalos nyelv	amhara
független
Terület
- Összes	1 127 127 km² (26.)
- Víz (%)	0,7%
Népesség
- 2005 évi becslés	73 053 286  (75.)
- Népsűrűség	64 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Etiópiai birr (ETB)
Időzóna	EAT (UTC+3)
Internet TLD	.et
Nemzetközi gépkocsijel	ETH
Hívószám	+251
Szudán Eritrea Jemen Dzs. Szomália Szomália Kenya Uganda O g a d e n Denakil ADDISZ-ABEBA Gonder Bahir Dar Desĕ Diré Dawa Hărer Nazrĕt Jīma Āwasa Werdēr Dolo Odo Moyalē Indiai- óceán Vörös- tenger Adeni-öböl Kék Nílus Turkana-tó Tana-tó Ras Dashen térkép szerkesztése

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Az egyik legszegényebb ország: az emberek több mint fele él szegénységben.

Neve a görög „Aethiops” szóból származik, amelynek jelentése „ember napsütötte arccal”. Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkok 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.3.1 Elnökök 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 9.1 Híres sportolók 10 Naptár 11 Ünnepnapok 12 Forrás 13 Külső hivatkozások 13.1 Gasztronómiai vonatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Etiópia Afrika legmagasabban fekvő országa, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsősvidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: Ras Dashen 4620 m, Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m).

Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2 370 magasan fekszik.

Az országnak 5328 km határa van. Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Szudánnal 1606 km közös.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország legjelentősebb folyói: Kék-Nílus, Shebele, Omo, Akobo, Awash, Juba, Genale, Tekeze.

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország az Etióp-magasföldön fekszik, ezért az éghajlata 3 zónára osztható: a trópusi éghajlat területe 1800 m-ig terjed, 1800 és 2500 m között van a meleg és 2500 m felett a hideg zóna.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. A hegyvidékeken 2500 mm is elképzelhető.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkok

• Abijatta-Shalla Nemzeti park
• Awash Nemzeti park
• Bale-Mountains Nemzeti park
• Gambela Nemzeti park
• Mago Nemzeti park
• Nechisar Nemzeti park
• Omo Nemzeti park
• Simien-Mountains Nemzeti park
• Yangudi-Rassa Nemzeti park

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a VI. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A XVI. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremteni, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett 1858-ig. A XIX. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait és ahhoz is volt elég ereje, hogy Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.

Az I. világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták újra megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmentileg (1941-ig) megszállták Etiópiát. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.

Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát, őt magát meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.

1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak. De a belső nehézségeken nem tudtak urrá lenni, Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.

Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.

Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. 1974-ben a katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett az ország.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995 fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. A parlament 2 kamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet. A parlamentet 5 évre választják.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

• Mengistu Haile Mariam: 1977. szeptember 10. – 1991. május 21.
• Tesfaye Gebre Kidan: 1991. május 21-28.
• Meles Zenawi: 1991. május 28. – 1995. augusztus 22.
• Negasso Gidada: 1995. augusztus 22. – 2001. október 8.
• Girma Wolde-Giyorgis Lucha: 2001. október 8. óta

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Etiópiát 1998 óta 9 szövetségi állam és a főváros alkotja:

1. Addisz-Abeba
2. Afar
3. Amhara
4. Benishangul-Gumuz
5. Dire Dawa
6. Gambela
7. Harari
8. Oromiyaa
9. Szomáli
10. Southern Peoples, Nations & Nationalities
11. Tigray

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

Az ország népessége 65 millió fő, etnikailag megosztott.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A 20. században az amharák voltak az állam alkotó népcsoport. A legmagasabb réteget a magasföld északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik képviselik (35-40%). A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű gallák (oromók) vannak többségben (40-45%). A szudáni határvidéken kisebb negrid népcsoportok élnek, a keleti tartományokban szomáliak (6%), afarok (4%) és sankellák (6%), a Vörös-tenger mellékén danakilok élnek.

A lakosság fele az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik, amely meghatározó az ország életében. A gallák egy része, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői. A vallási megosztottság hozzájárul az állami egységet bomlasztó szeparatista törekvésekhez.

Az országban több mint 80 nyelvet beszélnek. A hivatalos nyelv az amhara. Az amhara nyelv az ország 17 millió lakosának az anyanyelve. Regionális nyelvek: oromo, harari, szomáli, afar, kafficho.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Földünk legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GNP összege mindössze 100 USD. Eladósodott ország, az összes külső adósságállománya eléri az 5 milliárd USD-t, ami több mint 50%-a a GDP-nek. Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.

A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett kat-cserje következik.

Az 1800-2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff (Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.

A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.

A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.

A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja. Az állatállomány létszáma hatalmas a többi országéhoz képest (30 millió szarvasmarha, 22 millió juh, 17 millió kecske, 1 millió teve), de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.

Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan,csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. Az mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.

A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban összesen 26 053 km az autóút. A vasútvonal hossza 681 km, amely Addisz-Abebából indul és Dzsibutivárosban végződik.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A hagyományos etiópiai zene, ahogy a többi afrikai zene, a dobot helyezi a középpontba. A falusi hagyományok során a dobos dobol, a falu lakói pedig énekelnek rá.

A modern etióp zenének egyik leghíresebb alakja Mahmoud Ahmed, aki az 1980-as években adta ki s európai barátainak ajándékozta az Ere Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.

[szerkesztés] Gasztronómia

Az etióp konyha leghíresebb étele az indzsera. Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik, a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabban könnyen meg lehessen fogni ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa). A legnépszerűbb etióp étel a vot (angol fonetikával wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Az etiópok kedvelt sportja a genna, amely hasonlít a gyeplabdahoz, és amit karácsonykor játszanak.

Etiópia az olimpiákon eddig 31 érmet szerezett (14 arany, 5 ezüst, 12 bronz).

[szerkesztés] Híres sportolók

• Abebe Bikila
• Haile Gebrselassie
• Kenenisa Bekele
• Gezahegne Abera
• Meseret Defar
• Ejegayehu Dibaba
• Tirunesh Dibaba
• Fatuma Roba
• Derartu Tulu
• Gete Wami
• Mamo Wolde
• Million Wolde
• Miruts Yifter

[szerkesztés] Naptár

Etiópiának saját időszámítása van, az etióp naptár. Etiópiában a Julián naptár van érvényben. Néhány fontos nap a Gergely naptár szerint nézve:

amhara nyelven	oromo nyelven	kopt nyelven	dátum
Maskaram	Fulbaana	Tut	szeptember 11.
Teqemt	Onkoloolessa	Babah	október 11.
Hehdar	Sadassa	Hatur	november 10.
Tahsas	Mudde	Kiyahk	december 10.
Ter	Amajjii	Tubah	január 9.
Yakatit	Guraandhala	Amshir	február 8.
Magabit	Bitootessa	Baramhat	március 10.
Miyazya	Ebla	Baramundah	április 9.
Genbot	Caamsaa	Bashans	május 9.
Sane	Waxabajjii	Ba'unah	június 8.
Hamle	Adoolessa	Abib	július 8.
Nehase	Hagayya	Misra	augusztus 10.
Paguemen	Qammee	Nasi	szeptember 6.

[szerkesztés] Ünnepnapok

Az ünnepnapok szeptember 11-ével, az etióp újévvel kezdődik. Az ortodox keresztény ünnepeket és az iszlám ünnepeket is megtartják.

Dátum	magyar neve	helyi neve
január 7.	Ortodox karácsony	Genna
változó	Iszlám ünnep	'Īd ul-Adha
január 19.	Az Úr megjelenése	Timket
március 2.	Adwa-i csata napja	Ye'adowa B'al
változó	Mohamed próféta születésnapja	Mawlid an-Nabi
március/április	Nagypéntek	Siqlet
március/április	Húsvét	Fasika
május 1.	A munka ünnepe
május 5.	A haza napja	Arbegnoch Qen
május 28.	Nemzeti ünnep (Derg rezsim vége)
augusztus 18.		Buhe
szeptember 11.	Etióp újév	Inqut'at'ash
szeptember 27.	A szent kereszt felvállalásának napja	Meskel
szeptember	A ramadán vége	'Īd al-Fitr

[szerkesztés] Forrás

Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. (Oxford University Press, 2004)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• / Magyar-Etióp Társaság
• Információs minisztérium
• Parlament
• Az UNICEF cikke – német nyelvű
• Etiópia magyar nyelvű térképe
• Fényképalbum Etiópiáról

[szerkesztés] Gasztronómiai vonatkozások

• Ételek és italok Etiópiában
• húsételek
• Injera receptje (angolul)

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság