Trópusi esőerdő
A trópusi esőerdő egy biom, mely az egyenlítőtől 10 fokkal északra és délre terül el. Ázsiában, Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, Mexikóban és a Csendes-óceáni szigetvilágban jellemző. A WWF biomosztályozásában a trópusi esőerdőket trópusi és szubtrópusi nedves erdőknek nevezik, de úgy is hivatkoznak rá, mint alföldi egyenlítői örökzöld esőerdő. A minimum rendes évi csapadékmennyiség 1750 és 2000 mm között mozog ebben az éghajlati övben. A havi középhőmérséklet meghaladja a 18 °C-ot az év minden hónapjában.[3] Az esőerdők otthont nyújtanak a Föld állat- és növényfajai felének.[4] A trópusi esőerdőket a "világ legnagyobb gyógyszertárának" is nevezik, mivel a mai gyógyszerek egy negyede az itt élő növényekből származik.[5] Az aljnövényzet az esőerdők nagy területén fejletlen, mert a talajra érkező napfény erősen korlátozott.[6] Ez lehetővé teszi az embereknek és állatoknak, hogy végigmenjenek az erdőben. Ha a lombkorona elpusztul vagy visszafejlődik néhány hónapra, a talaj máris benépesül kúszónövények, bokrok és kicsi fák sűrű növényzetével, melyet dzsungelnek nevezünk.[7]
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Az esőerdők több fajnak vagy populációnak adnak otthont, mint az összes többi biom együttvéve. A világ biodiverzitásának 80%-a a trópusi esőerdőkben található.[8] Az 50-85 méter magasra megnövő fák összeérő lombkoronája egy „gyepszintet” alkot. A szerves anyag, mely az erdőtalajra hullik, gyorsan dekomposztálódik és a tápanyag újrahasznosul. Az esőerdőket nagy csapadékmennyiség jellemzi, mely eredménye a gyenge talaj köszönhetően a tápanyagok kimosásának. A ferrit talajokat, melyek sok szezonálisan elárasztott erdő talajai, a folyók évenként feltöltik tápanyagban gazdag iszappal. A trópusi esőerdőket a XX. századtól kezdődően súlyos fakitermelés és mezőgazdasági erdőirtás sújtja, melynek következtében az esőerdővel borított területek rohamosan zsugorodnak.[9][10] Az esőerdőket gyakran a "Föld tüdejének" is nevezik, bár nincsen tudományos alapja ennek az állításnak, ugyanis az esőerdők alapvetően oxigénsemlegesek, nettó oxigénprodukciójuk nagyon kevés vagy egyáltalán nincs.[11][12] A magas, lombos, örökzöld fák az uralkodó növények, melyek lombsátort alkotnak az avar felett. A lombsátor fölé néhol magasabb fák emelkednek, ezeket "„kiállóknak” " hívjuk. A lomkorona felső része gyakran nyújt otthont a fákkal összeköttetésben élő epifiton növényeknek, mint az orchideáknak, a broméliáknak, moháknak vagy liánoknak. Az avar és az aljnövényzet rendszerint korlátozott mennyiségű napfényhez jut, az itt élő árnyéktűrő cserjék, füvek, páfrányok, kicsi fák és nagy fásszárú kúszónövények a fákra kapaszkodnak fel, hogy napfényhez jussanak. A viszonylag gyér aljnövényzet lehetővé teszi az embereknek és az állatoknak, hogy végigmenjenek az erdőn. A lomhullató és félig lombhullató erdőkben, vagy az olyan erdőkben, ahol a lombozat valamilyen okból zavaró hatás alatt áll, az avar máris benépesül sűrű kusza kúszónövényekkel, bokrokkal és kicsi fákkal, melyet dzsungelnek nevezünk. A hőmérséklet 15 és 50 °C az évi csapadékmennyiség pedig 1250 és 6600 mm között mozog.
Elterjedése [szerkesztés]
Szintjei [szerkesztés]
Az esőerdő öt különböző szintre osztható, mindegyik az adott területbe jól beilleszkedő különböző növény- és állatvilággal rendelkezik. A szintek a következők: avarszint, cserjeszint, alsó lombkoronaszint, középső lombkoronaszint, felső lombkoronaszint. Csak a felső lombkoronaszint egyedülálló a trópusi esőerdőkben, mivel a többi megtalálható a mérsékelt övi esőerdőkben is. A felső lombkoronaszint kevés számú nagyon magas fából áll, melyek a középső lombkoronaszint fölé emelkednek, elérve a 45-55 méteres magasságot, bár alkalmanként néhány faj a 70 vagy 80 métert is elérheti. A fáknak ellen kell állni a forróságnak és az erős szeleknek. Sasok, lepkék, denevérek és egyes majmok lakják ezt a szintet.
A középső lombkoronaszint az esőerdő legfőbb szintje, mely tetőt formál az alatta lévő szintek felett. A legtöbb fának egy pontból eredő sima, kerek levele van. Ez levelek és ágak labirintusa, melyben sok állat él a kimeríthetetlen táplálékmennyiségnek köszönhetően. Többek között kígyók, tukánok és leveli békák lakják ezt a szintet.
Az alsó lombkorona szintet már lényegesen kevesebb napfény éri, köszönhetően a dús középső lombkoronaszintnek, ezért a növények nagy leveleket növesztenek, hogy minél több napfényhez jussanak. A növények ritkán nőnek négy méternél nagyobbra. A fauna itt is gazdag, rovarfajok ezrei élnek ezen a szinten olyan állatokkal, mint a jaguár, a leopárd és a vörösszemű levelibéka.
Az avar és cserjeszint meglehetősen sötét, ezért alig nőnek itt növények. Ha nehezen napfény éri, a talajon lévő dolgok gyorsan bomlani kezdenek. Egy levél lebomlásához akár egy évre is szükség van, ezzel szemben a mérsékelt égövön hat hét is elég hozzá. Óriás hangyászok élnek ezen a szinten.
Emberi használat [szerkesztés]
Lakhatás [szerkesztés]
A trópusi esőerdők alkalmatlanok az emberi élet fenntartására.[13] A táplálékforrások a erdőn belül rendkívül szétszórtak, köszönhetően a magas biodiverzitásnak és az elérhető táplálék jelentős része a lomkoronában található, melyet sok energiába kerül elérni. Vadászó-gyűjtögetők néhány csoportja bizonyos évszakokban ki tudja aknázni az esőerdő forrásait, de elsődlegesen ők is a szomszédos szavannán vagy nyílt erdőben élnek, ahol sokkal bőségesebb az élelem. Mások az esőerdő lakóit olyan vadászó-gyűjtögető embereknek írták le, akik abból élnek, hogy értékes erdei termékekkel, nyersbőrrel, tollakkal, mézzel kereskednek az erdőn kívül élő földművesekkel.[13]
Termőfölddé alakítás [szerkesztés]
Termesztett növények [szerkesztés]
A kávé, a kakaó, a banán, a mangó, a papaja, a macadamia, az avokádó és a cukornád eredetileg mind a trópusi esőerdőkből származik és jelenleg a legtöbb terményt ültetvényeken termesztik, melyek helyén korábban erdő volt. Az 1980-as 90-es években 40 millió tonna banánt és 13 millió tonna mangót fogyasztottak világszerte minden évben. A közép-amerikai kávéexport 13 milliárd USA dollárt jövedelmezett. A sok genetikai variáns segít elkerülni az új kártevők pusztítását a még ellenálló vad állomány mintájára. A trópusi esőerdők 250 termesztett gyümölcsfélét szolgáltattak, összehasonlítva, a mérsékelt övi esőerdők csak 20-at. Csak Új-Guinea erdejei 251 ehető gyümölcsfafajjal rendelkezik, de csak 43 terjedt el a mezőgazdasági termelésben 1985-ig.[14]
Gyógyszerészeti és sokféleségi forrásai [szerkesztés]
Pozitív behatások [szerkesztés]
Az ökoszisztéma szolgálatok [szerkesztés]
Azon kívül, hogy az ember kivonja a hasznát az erdőből, vannak még úgynevezett nem kivonható hasznok, melyeket ökoszisztéma szolgálatoknak nevezünk. Az esőerdők fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében, a csapadékmennyiség, a beszivárgás és elárasztás szabályozásában és a tudományos ismeretek bővítésében.
Az esőerdők védelme [szerkesztés]
A gátlástalan ipari fakitermelés és az őslakosok és farmerek égetéses mezőgazdasága által elpusztított erdőket nehézkes vagy lehetetlen helyreállítani, azonban léteznek megoldások a problémára. Egy megoldás lehet a letarolt területeken a talaj feljavítása, hiszen a gyorsan kimerülő talaj az egyik oka, hogy újabb és újabb területeket kell befogni a művelésbe. Az Amazonas vidékén már az európaiak XV. századi megjelenés előtt éltek olyan törzsek, akik faszénnel és állati csontokkal képesek voltak a talaj feljavítására. Az úgynevezett fekete föld már lehetővé tenné egy „terjeszkedésmentes” mezőgazdaság létrejöttét.[15] Az esőerdők védelmébe lépett egy németországi iskola, akik pénzt gyűjtöttek és megvásároltak egy nagyobb területet, amit nem pusztíthattak, az ő engedélyük nélkül, nem nyúlhatnak a területhez.
Lásd még [szerkesztés]
Akadémiai források [szerkesztés]
- Agricultural and Forest Meteorology [16]
- Annals of Botany [17]
- Austral Ecology
- Biodiversity and Conservation, ISSN: 0960-3115 eISSN: 1572-9710 [18]
- Biological Conservation [19]
- Diversity and Distributions [20]
- Ecological Indicators [21]
- Ecological Management & Restoration [22]
- Ecoscience [23]
- Journal of Tropical Ecology [24]
- Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology [25]
- Studies on Neotropical Fauna and Environment [26]
Források [szerkesztés]
- ↑ NASA.gov
- ↑ ScienceDaily.com
- ↑ Susan Woodward. Tropical broadleaf Evergreen Forest: The rainforest. Retrieved on 2008-03-14.
- ↑ The Regents of the University of Michigan. The Tropical Rain Forest. Retrieved on 2008-03-14.
- ↑ Rainforest Concern.Why are rainforests important? Retrieved on 2008-03-14.
- ↑ Michael Ritter. The Forest Biome. Retrieved on 2008-03-14.
- ↑ "Tropical Rain Forest".. American Meteorological Society. Hozzáférés ideje: 2008-05-14.
- ↑ U.N. calls on Asian nations to end deforestation, Reuters
- ↑ Brazil: Deforestation rises sharply as farmers push into Amazon, The Guardian, September 1, 2008
- ↑ China is black hole of Asia's deforestation, Asia News, 24 March 2008
- ↑ Broeker, W.S., 2006 "Breathing easy, Et tu, O2" Columbia University Columbia.edu
- ↑ Moran, E.F., "Deforestation and Land Use in the Brazilian Amazon", Human Ecology, Vol 21, No. 1, 1993 “Tizenöt évet fordítottam arra, hogy a "„világ tüdeje” " mítosz ki legyen javítva. Az esőerdők a fotoszintézis útján kis oxigénprodukcióval járulnak hozzá a légkörhöz.”
- ^ a b Bailey, R.C., Head, G., Jenike, M., Owen,B., Rechtman, R., Zechenter, E., 1989 "Hunting and gathering in tropical rainforest: is it possible." American Anthropologist, 91:1 59-82
- ↑ Myers, N. 1985. The primary source W. W. Norton and Co., New York, pp. 189-193.
- ↑ AZ ESŐERDŐK HELYREÁLLÍTÁSA, Rhett Butler, 2008
- ↑ Elsevier: Agricultural and Forest Meteorology. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Oxford University Press: Annals of botany. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Springer: Biodiversity and Conservation. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Elsevier: Biological Conservation. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Diversity and Distributions. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Elsevier: Ecological Indicators. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ John Wiley & Sons: Ecological Management & Restoration. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ BioOne: Ecoscience. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Cambridge University Press: Journal of Tropical Ecology. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Elsevier: Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Taylor & Francis: Studies on Neotropical Fauna and Environment. (Hozzáférés: 2009. január 20.)

