Biom
A biom vagy bioformáció klimatikusan és földrajzilag meghatározott, ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösségek (növények, állatok, talajlakó élőlények) együttese. A biomokat különböző tényezők definiálhatják, mint a növényszerkezet (fák, cserjék vagy fűfélék), levéltípusok (lomb- vagy tűlevelűek), a növények közti távolság (erdő, fás puszta, szavanna), vagy a klíma. Az ökozónáktól eltérően a biomokat nem genetikai, taxonómiai vagy történeti hasonlóságok alapján határozzák meg. A biomokat gyakran az ökológiai szukcesszió és a klímával dinamikus egyensúlyt tartó ún. klimax vegetáció azonosítja. Nevüket általában a jellemző klimatikus viszony és a vegetációtípus alapján kapják, például trópusi monszunerdő vagy sarki tundra; az említett szempontok alapján egy biomnak tekinthetők például a mérsékelt övi lomberdők, annak ellenére, hogy mind Észak-Amerikában, mind Európában megtaláljuk őket, eltérő fajkészlettel.
A biomok gyakran helyi neveket kapnak. Például a mérsékelt égövi füves puszta biomját helyileg sztyeppnek (Közép-Ázsia), prérinek (Észak-Amerika) vagy pampának (Dél-Amerika) is nevezhetik.
Az ökorégiókat biomokra és ökozónákra is felosztják.
Tartalomjegyzék |
A biomok jellemzői [szerkesztés]
Biodiverzitás [szerkesztés]
Az egyes biomok biodiverzitási jellemzői, különösen a fauna és a szubdomináns növények sokfélesége, élettelen tényezőkön és a domináns növényzet biomassza-termelékenységén múlik. Jellemzően a fajdiverzitás azokban a szárazföldi biomokban magasabb, ahol több a hozzáférhető nedvesség, magasabb az elsődleges termelés mennyisége és a hőmérséklet.[1]
A biodiverzitás általában nő a sarkoktól az Egyenlítő felé haladva és nő a nedvesség-ellátottság növekedésével.
A biomok osztályozása [szerkesztés]
A biomokat csoportosíthatjuk:
- szárazföldi (terresztriális) és
- vízi (akvatikus) biomokra.
A biomok osztályozásának legelterjedtebb rendszerei a földrajzi szélesség (vagy hőmérséklet) és a nedvesség-ellátottság szerinti felbontáson alapulnak.
Szárazföldi biomok [szerkesztés]
- Tundra
- Tajga
- Mérsékelt övi lombhullató erdő
- Mérsékelt övi tűlevelű erdő
- Trópusi és szubtrópusi esőerdő
- Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő
- Trópusi és szubtrópusi tűlevelű erdő
- Trópusi és szubtrópusi füves puszta
- Mérsékelt övi füves puszta
- Alpesi bioformáció
- Sivatagi bioformáció
- Mediterrán bioformáció
- Mangroveerdő
Éghajlati meghatározottság [szerkesztés]
A klíma fontos tényező a szárazföldi biomok eloszlásában. A lényegesebb éghajlati faktorok a következők:
- földrajzi szélesség: arktikus, boreális, mérsékelt, szubtrópusi, trópusi;
- nedvesség-ellátottság (humiditás): nedves (humid), félnedves (szemihumid), félszáraz (szemiarid), száraz (arid);
- évszakos változékonyság: a csapadék éves eloszlása lehet egyenletes, vagy váltakozhat évszakok szerint;
- száraz nyár, nedves tél: a föld legtöbb területén a legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik; a mediterrán éghajlatú régiókban a téli hónapokban esik a legtöbb;
- tengerszint feletti magasság: a magasság növekedése az élőhelytípusokban hasonló változást idéz elő, mint a földrajzi szélesség növekedése.
Édesvízi biomok [szerkesztés]
|
|
Tengeri biomok [szerkesztés]
- Kontinentális talapzat
- Tengerparti bioformáció
- Korallzátony
- Algamező
- Jéghegy
- Tengeri hőforrás
- Tengeri metánforrás
- Tengerfenéki bioformáció
- Nyílttengeri bioformáció
- Sekélytengeri bioformáció
Antropogén biomok [szerkesztés]
Egyéb biomok [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Biome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
