Jaguár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||
| ••••••• Mérsékelten veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Panthera onca |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jaguár témájú médiaállományokat. |
A jaguár (Panthera onca) a macskafélék egy nagytestű, Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein elterjedt faja. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő nagymacskákkal, köztük az oroszlánnal, tigrissel és leopárddal.[1]
A jaguár az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából (Pantherinae), amelyik Amerikában fordul elő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A jaguár hasonlít a leopárdhoz, ám robusztusabb testfelépítésű, és nagyobb foltok díszítik bundáját. Feje szögletesebb, rövidebb, végtagjai zömökebbek.[2]
Testhossza 162–183 cm, nem számítva a farokhosszat, mely kb 70-80 cm. Jellemző marmagassága 67–76 cm, súlya 56–96 kg. A nőstények általában 20%-kal kisebbek, mint a hímek.[3] A Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában élő jaguárok általában kisebbek, a hímek 50-60, a nőstények 40 kg körüliek.
[szerkesztés] Alfajai
- Panthera onca arizonensis
- Panthera onca centralis
- Panthera onca goldmani
- Panthera onca hernandesii
- Panthera onca onca
- Panthera onca palustris
- Panthera onca paraguensis
- Panthera onca peruviana
- Panthera onca veracrucis
[szerkesztés] Elterjedése
Elterjedt Dél- és Közép-Amerika esőerdeiben, mocsaraiban, magashegységeiben. Rendszerint vizes élőhelyek közelében él. Egyedszáma sokfelé megcsappant, de kihalás nem fenyegeti. Elterjedésének északi határa az Egyesült Államok délnyugati részein, főként Arizonában és Új-Mexikóban húzódik, korábban Dél-Kaliforniában és Texasban is élt.
2004-ben vadőrök Arizonában kaptak lencsevégre és dokumentáltak jaguárokat az állam déli részein. Jelenleg nem tisztázott, de napjainkban észlelt jelentések alapján feltételezhetően állandó populáció alakult ki a délnyugaton vagy ezek a nagymacskák csupán kóborlásuk közben áthaladnak a határon Sonoránál, Mexikóból. Azonban az Egyesült Államokban a faj a veszélyeztetett fajok listáján szerepel, tehát védelem alatt áll és nem vadászható, vagyis, ha bárhol a délnyugaton a nyomukra bukkannak, a törvény szerint ez az állat nem zavarható meg. Északon, például Missouri környékén talált jaguármaradványok tanúskodnak arról, hogy ez a faj az Egyesült Államok déli részén is elterjedt volt.
[szerkesztés] Ökológiai szerepe, életmódja
Élőhelyein a jaguár csúcsragadozó faj.
A jaguár jó úszó, azon kevés macskafélék egyikéhez tartozik, melyek akár a tigris, kedvelik a vizet. Mászótudománya is jó. Elsősorban a folyók közelében, mocsarakban és sűrű esőerdőkben fordul elő, ahol az átláthatatlan aljnövényzetében könnyedén becserkészheti a zsákmányt.
[szerkesztés] Zsákmányállatai
A szaporodási időszakon kívül a jaguár magányosan él. Vadászterülete 25-150 km2 körüli. Számos gerinces állatfajra vadászik, köztük szarvasfélékre, kajmánra, közönséges tapírra és pekarifélékre. Fogyaszt békákat, teknőst, egeret, halakat és akár háziállatokat is.
[szerkesztés] Szaporodása
A fiatal hímek 3-4 éves koruk körül, a nőstények 1 évvel korábban érik el az ivarérettséget. A nőstények 90 – 110 napos vemhességi idő után kb. 4 kölyöknek adnak életet, közülük átlagosan 2 éri meg a felnőtt kort. A kicsik vakon jönnek a világra, 2 hét után kezdenek látni. Két évig maradnak anyjukkal, mielőtt elkezdenének terület után kutatni. Átlagos élettartamuk a vadonban 10-11 évre becsülhető, fogságban akár 20 évig is élhetnek.
[szerkesztés] A jaguár a közép- és dél-amerikai kultúrában
A jaguár szó a dél-amerikai tupi-guarani nyelvből ered. A Jagua szó a guarani nyelvben „kutyát” jelent. A jaguár valaha egy uralkodói cím volt, melyet a maja hagyományokban az uralkodó hercegeknek, hercegnőknek és uralkodói családoknak adományoztak. A helyi emberek a hatalom és erő szimbólumának tekintették. A maja civilizációban úgy hitték, hogy a jaguár közvetíti az élők és holtak kommunikációját és megvédi a királyi családokat. A maják társuknak tekintették a szellemvilágban. Az aztékoknál létezett egy elit harcos osztály, melynek tagjait jaguárharcosoknak hívták.
[szerkesztés] Melanizmus
A ritka melanisztikus példányok teljesen feketék, ám a foltok mintázata közelebbről nézve rajtuk is látható. Mint a leopárd fekete színváltozata – a fekete párduc – esetében is közismert, a fekete jaguár sem alkot külön alfajt. A fekete testszínt egy domináns öröklődést mutató, de igen ritka genetikai allél okozza, ami sokkal ritkább, mint a leopárdnál. A feketénél sokkal ritkábbak a fehér (de nem albínó) példányok.
[szerkesztés] Hibridek
Állatkertekben olykor más nagymacskákkal hibridizálódik.
[szerkesztés] Egyéb
Állatkertekben ritkább, mint a többi Panthera nembe tartozó rokona. Magyarországon két állatkertben tartanak jaguárokat. A Nyíregyházi Állatparkban egy jaguár tenyészpár él, melyeknek több alkalommal születtek kölykei és többször előfordult, hogy annak ellenére hogy mindkét szülő fekete, foltos kölykök születtek. 2007-ben pedig egy fekete színű nyíregyházi születésű hím és egy foltos, német állatkertből való nőstény jaguár költözött be a Szegedi Vadasparkba.
[szerkesztés] Jegyzetek
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009.08.07.)
