Alfred Brehm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Brehm
Alfred Edmund Brehm from Familj-Journalen1885.png
Életrajzi adatok
Született 1829. február 2.
Unterrentendorf
Elhunyt 1884. november 11. (55 évesen)
Unterrentendorf
Nemzetiség német
Pályafutása
Szakterület biológia
Kutatási terület ornitológia, zoológia
Jelentős munkái Thierleben (Az állatok világa)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Brehm témájú médiaállományokat.
Alfred Edmund és Christian Ludwig Brehm emlékbélyeg

Alfred Edmund Brehm (Unterrentendorf, 1829. február 2. – Unterrentendorf, 1884. november 11.) német természettudós és író. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „A. E. Brehm”.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Christian Ludwig Brehm (17871864) pap és egyben a német madártan tudományának egyik megalapítója volt. A fiatal Alfred Brehmet elemei iskolai tanulmányain túl édesapja is tanította , ő keltette fel fia érdeklődését az állatok irányába. A fiú az elemi iskola befejezése után építésznek készült, azonban hamarosan meggondolta magát. Még mielőtt egyetemre ment volna, beutazta Egyiptomot, Nubiát és keleti Szudánt, útja után gazdag gyűjteménnyel tért haza, melyben egy részét Bécsben eladta. Ezután 1853 és 1856 között Jénában és Bécsben természettudományokat tanult. 1856-ban Spanyolországot, 1860-ban Norvégiát és Lappföldet, 1862-ben pedig Ernő szász-koburg-gothai herceg kíséretében Abesszíniát utazta be. 1858-ban barátságot kötött Rossmässlerrel, akivel közösen jelentették meg Az erdő állatai című művet. 1861-ben feleségül vette a grezi Mathilde Reiz-et, aki későbbi utazásira elkíréste férjét. Brehm 1863-ban a hamburgi állatkert igazgatója lett és rövid idő alatt sikerült neki az állatkertet és a vele kapcsolatos akváriumot magas színvonalra emelni. 1867-ben Berlinbe költözött, ahol a berlini akváriumot alapította. 1877-ben dr. Finsch és Waldbug gróf társaságában Szibéria nyugati és Turkesztán északnyugati részét utazta be, egy évvel később Rudolf magyar trónörököst kísérte el a középső Duna vidékére, 1879-ben pedig Spanyolországba. 1878-ben született legkisebb fia és ekkor hunyt el a felesége. 1883-ban Észak-Amerikába ment egy előadókörútra, a szigorú szerződés miatt nehéz szívvel hagyta otthon öt gyermekét, akik éppen diftériások voltak. Egyiküknek Amerikában érkezése után vette halálhírért. Utazásai során a Mississippi völgyében elkapta a malária, s betegen tért haza. Néhány hetet Friedrichsstanneckben töltött, majd 1884-ben visszatért szülőhelyére, az év őszén vesebaj következtében elhunyt.

Reiseskizzen aus Nordostafrika (Jéna, 1855) munkája és számos cikke közreadása után egy sereg népszerű tudományos munkát írt, amelyeket igen élénk és érdekfeszítő előadás jellemez. Műveit összegyűjtve Stuttgartban adták ki 1890-ben Vom Nordpol zum Aequator cím alatt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brehm: Thierleben (Az állatok világa) című művének címlapja
  • Das Leben der Vögel (Glogau, 1860-61)
  • Ergebnisse einer Reise nach Habesch (Hamburg, 1863)
  • Thierleben (magyarul: Az állatok világa, Hildburghausen, 1863-69)
  • Die Thiere des Waldes (Rossmäslerrel együtt, Lipcse, 1863-66)
  • Gefangene Vögel (Baldamussal és Bodinussal együtt, Lipcse, 1870-75)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]