Közönséges tapír
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Tapirus terrestris (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges tapír témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tapír témájú médiaállományokat. |
A közönséges tapír vagy más néven dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla), azon belül a tapírfélék családjába (Tapiridae) tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Dél-Amerika északi részétől Dél-Brazíliáig, Észak-Argentínáig. Jól érzi magát trópusi erdőkben, ahol az évi középhőmérséklet 27 °C körül van és a relatív páratartalom 75%-os, valamint folyóvizek, mocsarak közelében.
Alfajai [szerkesztés]
- Tapirus terrestris aenigmaticus
- Tapirus terrestris colombianus
- Tapirus terrestris spegazzinii
- Tapirus terrestris terrestris
Megjelenése [szerkesztés]
Disznónál valamivel nagyobb állatok, testüket rövid szőr fedi. Felső ajkuk és orruk egyesülve lefelé hajló ormányt alkot. Mellső lábukon 4, a hátsón 3 ujjuk van. Testtömegük a 150-250 kg-ot is elérheti. Fogságban 30-35 évig is életben maradhatnak.
A Braziliában „anta”, Guyanában „tapirete” néven ismeretes fajt rövid nyaksörénye és egyszínű szőrruhája jellemzik. Az utazók már nyomban Amerika felfedezése után megemlékeznek egy nagy állatról, amelyet vízilónak véltek, de csak a nagyérdemű Marcgrav von Liebstad ismerteti először, írásban és képben, a XVIII. század közepe táján. Testét meglehetősen egynemű szőrözet borítja, amely a fejtető közepétől a vállig sörényszerűen felmered, azonban itt sem feltűnően hosszú. Színe feketés szürkésbarna; a fej két oldalán, de különösen a nyakon és a szügyön valamivel világosabb. Lába és farka, hátának középvonala és nyaka rendszerint sötétebb. Füle fehéresszürkén szegélyezett. Többféle színváltozata ismeretes; vannak fakó, szürke, sárgásbarna példányok. Fiatal állatokon csak a hát színe hasonlít az öregekéhez; fejük felső részét sűrűn álló, fehér, kerek foltok tarkázzák. A törzs két oldalának hosszában négy sorban álló világosabb színű foltok és sávok mutatkoznak, s ezek a végtagokra is átterjednek. Idősebb korban a foltok sávokká nyúlnak meg, míg a második életév végén teljesen eltűnnek. Csökevényes, 9 cm hosszú farkát is beleszámítva, a tapir 2 m hosszúságot is megüt, Kappler szerint azonban ilyen hosszúság mellett vállmagassága alig 1 m-nyi. Feltűnő, hogy ezek a méretek nem a hímek, hanem a rendszerint nagyobb termetű nőstények esetében figyelhetők meg.
Életmódja [szerkesztés]
Tápláléka vízinövényekből, falombból, hajtásokból és gyümölcsökből áll. Rendszerint ugyanazon az útvonalon mozog, idővel széles csapást vágva a sűrűben. A napi foglalatosságai közé tartozik a fürdés és dagonyázás is, amely a bőrének védelmét szolgálja, többek között a külső paraziták ellen.
Mint általában az esőerdei növényevők, a tapír is magányosan él, csak a párzási időszakban állnak össze kisebb csapatok. A territóriumukat és csapásaikat vizeletükkel és illatmirigyükkel (ami a hímek fején található) jelölik.
A főbb természetes ellenségeik a pumák, jaguárok, esetleg a nagyobb méretű anakondák és kajmánok.
Szaporodása [szerkesztés]
A nőstények ösztrusz-ciklusa - a korábbi feltételezésekkel ellentétben (50-80 nap) - 30 nap körül van, ebből két napig fogékonyak. A hímek nem sokáig maradnak a nősténnyel a megtermékenyítés után, amely sokszor a vízben történik. 335-439 nap vemhesség után rendszerint egy kölyke születik, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal tapír addig szopik, amíg anyjának csak van teje, még ha már tud kemény táplálékot is fogyasztani néhány hetes korában. A kis tapírok testén világos színű pettyek és hosszanti irányú csíkok láthatók, amelyek a rejtőzködést segítik a sűrű bozótban. A mintázat 6-8 hónapos korukban kezd eltűnni.
18 hónapos korukra már elérik a felnőttkori testméretüket, nőstények ivaréretté 28 hónapos korukban válnak. Állatkertben akár 35 évig is élhetnek.
|
|
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A négy tapírfaj közül a közönséges tapír állománya tűnik a legstabilabbnak, bár ez csak viszonylagos: veszélyeztetett faj, amelyet a vadászat és az élőhelyének pusztulása egyaránt veszélyeztet.
Állatkertekben ez a leggyakoribb a tapírok közül. Magyarországon is több helyen, így Budapesten, Győrben, Veszprémben, Nyíregyházán, Debrecenben és Szegeden is látható. Szaporodó pár azonban csak Győrben és Szegeden található.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
