Ökológiai fülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ökológiai fülke vagy niche (ejtsd nis) olyan tényezők együttese, avagy kölcsönhatása, aminek köszönhetően bizonyos fajok és populációk életben tudnak maradni, azaz nem pusztulnak el és nem kerülnek a kihalás veszélyébe.

Vagy bonyolultabban fogalmazva a niche környezeti tényezők tengelyei által meghatározott sokdimenziós absztrakt térnek azon része, melyben a populáció fennmaradni képes.[1] A környezeti tényezők olyan paraméterek, melyek hatással vannak a populáció növekedésére. A topográfiai tér és az idő nem ilyenek, tehát nem niche-dimenziók. A niche szigorúan absztrakt térben értelmezhető fogalom. A környezet a valós térben allokálódott niche.

Hutchinsoni niche-fogalom[szerkesztés]

Fundamentális/fiziológiai/élettani és realizált niche[szerkesztés]

Ha az előbb leírt módon meghatározott niche-t a fiziológiai optimum görbékből szerkesztjük, akkor a fundamentális niche-nek nevezzük az eredményt. Ezt hívhatjuk prekompetitív niche-nek is. A realizált niche-t az ökológiai optimumgörbék határozzák meg. Ezt posztkompetitívnek nevezzük, mert figyelembe veszi, hogy a közösség más populációi a kompetíció során kiszorítják a vizsgált populációt az egyes niche-tengelyek bizonyos szakaszairól.

Juhász-Nagy Pál niche fogalmának leírása[szerkesztés]

Pianka niche fogalma[szerkesztés]

Lawton és az "üres niche" problémája[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pocheville, Arnaud. The Ecological Niche: History and Recent Controversies, Handbook of Evolutionary Thinking in the Sciences. Dordrecht: Springer, 547–586. o. (2015). ISBN 978-94-017-9014-7