Kérgesteknős

Kérgesteknős
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Teknősök (Testitudines);
Alrend:	Nyakrejtő teknősök (Cryptodira);
Család:	Kérgesteknősfélék (Dermochelyidae); Fitzinger, 1843
Nem:	Dermochelys; Blainville, 1816
Faj:	D. coriacea; (Vandelli, 1761)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kérgesteknős témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kérgesteknős témájú médiaállományokat és Kérgesteknős témájú kategóriát.

A kérgesteknős (Dermochelys coriacea) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) családjába tartozó egyetlen faj, a jelenleg élő legnagyobb teknős.

Előfordulása[szerkesztés]

A térítők közötti tengerekben él ugyan, ám a mérsékelt égöv tengereibe is elkalandozik. A szárazföldön nehezen mozog, de a vízben kecsesen úszik.

Életmódja[szerkesztés]

Elsősorban medúzákat, esetleg fejlábúakat és zsákállatokat eszik. Akár 1280 méter mélyre is lemerülhet.

Megjelenése[szerkesztés]

Páncélhossza elérheti a 256,5 centimétert, testsúlya pedig akár 916 kg is lehet,^[1] legtöbbször azonban kisebb. Az állkapcsa szegélyei élesek, nem fogazottak. Mellső végtagjai kétszer hosszabbak, mint a hátulsók. Hátpáncélja teljesen elcsontosodott, enyhén boltozatos, elöl meglehetősen lekerekített, hátul farkszerűen kihegyesedő. A fiatal egyedek fejét, nyakát és lábait apró pajzsok fedik, melyek lassanként eltűnnek, úgyhogy az idősebb állatok bőre sima lesz s csak a fejen vannak még apró pajzsok. Színük sötétbarna, világos vagy sárga foltokkal.

Szaporodása[szerkesztés]

Több ezer kilométer, akár hónapokig is tartó megtétele után, ugyanoda tér vissza, ahol ő is kikelt. A tengerekből csak a szaporodás idejére jön a szárazföldre, homokba rakja közel 100 darab tojását, melyeknek átlagosan a harmada terméketlen, vagy kisebb a többinél, így kikelésnél több erős kis teknős indulhat a víz felé.