Teknősök
|
|
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kora triász–holocén | ||||||||||
Mocsári teknős (Emys orbicularis) |
||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
|
||||||||||
| Alrendek | ||||||||||
|
||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Teknősök témájú médiaállományokat. |
A teknősök a (Testudines vagy Chelonia) rendet alkotó hüllők. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már voltak teknősök. Ma körülbelül 300 ismert teknősfaj él a világon. Gerinces hüllő, négy lába van és egy, a bordákból kifejlődött teknője, amit páncélként használ, ha támadás éri.
A vízi teknősök ragadozók, a szárazföldiek növényevők, mivel lassú mozgásuk miatt nem tudnának prédaállatot elejteni. Tojással szaporodik. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. Léteznek azonban olyan teknősfajok is, ahol a nem genetikailag meghatározott. Ezek közül legalább két faj esetén a hím a heterozigóta – akárcsak az emlősöknél –, míg a többinél a nőstény a heterozigóta – a kígyókhoz és madarakhoz hasonlatosan.
A Kárpát-medencében egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Ezen felül rengeteg faja él állattartóknál, legjellemzőbb a vörösfülű ékszerteknős. A felelőtlen teknőstartók által szabadon bocsátott ékszerteknősök az őshonos mocsári teknősök állománycsökkenését okozhatják, mivel azonos élettérben élnek.
A teknősök közismerten lassan haladnak szárazföldön. Nagy-Britanniában két elkóborolt teknősről feljegyezték, hogy egyikük 8 hónap alatt mindössze 2,9 kilométerre, másikuk 3 hónap alatt 5 kilométerre távolodott el gazdájától. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kültakaró
Ovális, dobozszerű testük szilárd vázát csontvázuk és az irharétegben elhelyezkedő jól fejlett bőrcsontok alkotják. A teknősök nem vedlenek, hanem szarulemezeik felületesen lehámlanak. Bőrmirigyeik nincsenek. Alsó állkapcsuk két szára között megtalálható az úgynevezett mósuszmirigy, amely a párzási időszakban jellegzetes szagú váladékot termel.
[szerkesztés] Légzés
Légzésük jellegzetes, ugyanis szilárd páncéljuk lehetetlenné teszi a mellkas térfogatváltozását. Mikor nyelvcsontjuk lefelé mozdul, a nyitott orrlyukakon át beáramlik a levegő, majd a nyelvcsont emelésekor bejut a tüdőbe. A szárazföldi teknősök szabályos időközökben kinyújtják nyakukat a páncélból, ilyenkor a tüdő kitágul, és levegő áramlik be, majd amikor visszahúzódnak a páncélba, a levegő kiáramlik a tüdőből.
[szerkesztés] Keringés
A teknősök szívében a jobb és a bal kamra még nincs tökéletesen elkülönülve, az oxigénben dús és szegény vér keveredik egymással. Anyagcsere folyamataik lassúak. Az olyan területeken, ahol nagy a hőmérséklet-különbség, a teknősök a fagy vagy a szárazság ellen védekezve beássák magukat a talajba. Ilyenkor a légzésük és szívműködésük csökken, de nem szűnik meg teljesen. Sok teknősnek okozza vesztét a túl korai tavaszi felmelegedés. Ilyenkor ha a föld az erős napsütés hatására eléggé felmelegszik előjönnek, s ha ezután hirtelen erős éjszakai fagy jön, nem tudnak elég gyorsan visszabújni téli rejtekhelyükre.
[szerkesztés] Rendszerezés
A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:
[szerkesztés] Nyakrejtő teknősök
A nyakrejtő teknősök (Cryptodira) alrendjébe 11 család tartozik
- aligátorteknős-félék (Chelydridae)
- tengeriteknős-félék (Cheloniidae)
- kérgesteknősfélék (Dermochelyidae)
- Tabasco-teknősfélék (Dermatemydidae)
- iszapteknősfélék (Kinosternidae)
- nagyfejűteknős-félék (Platysternidae)
- mocsáriteknős-félék (Emydidae)
- földiteknősfélék (Geoemydidae)
- szárazfölditeknős-félék (Testudinidae)
- kétkarmúteknős-félék (Carettochelyidae)
- lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae)
- Meiolaniidae - kihalt
[szerkesztés] Nyakfordító teknősök
A nyakfordító teknősök (Pleurodira) alrendjébe 2 család tartozik
- kígyónyakúteknős-félék (Chelidae)
- sisakteknősfélék (Pelomedusidae)
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ A National Geographic Magyarország cikke elkóborolt teknősök lassúságáról
[szerkesztés] Kapcsolódó anyagok
- National Geographic Magyarország cikke a Naplás-tónál élő mocsári teknősökről és vörösfülű ékszerteknősökről

