Medúzák
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 Csendes óceáni tengeri csalán, Chrysaora fuscescens, honos Észak-Amerika partjainál.
|
||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
|
||||||
| Rendek: | ||||||
Medúzáknak azokat az áttetsző, kocsonyaszerű élőlényeket nevezzük, amelyek az óceánok vízeit népesítik be a víztömeg legfelső szintjétől, a legalsókig. Angol elnevezésük a jellyfish (szó szerint kocsonyahal), is ebből ered. Rendszertani besorolásuk a következő: az űrbelű állatok törzsének, a csalánozók altörzsének, medúzafélék osztályába tartozó, szabadon úszó, szövetekkel rendelkező egyedeiről beszélünk. Tágabb értelemben olykor a medúzák közé sorolják a külön cikkben tárgyalt bordásmedúzákat (Stenophora) is, amelyek az űrbelűek másik törzsét alkotják. Bár ezek sokban hasonlítanak a csalánozók osztályai közé tartozó medúzákhoz, ezektől lényegesen különböznek annyiban, hogy a bordásmedúzák kötőszövetesek és idegrendszerük van. Ez a cikk a medúzák általános jellemzőivel foglalkozik, különösen kiemelve a kehelyállatok osztályába tartozóakat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezésük
A különböző medúzák rendszerezési viszonyát nem lehet állandónak tekinteni. Mint minden más organizmusnál itt is, rendszertanilag a csalánozók (Cnidaria) rendszerezése is fejlődésben van, és a történelem folyamán sokat változott, és főként az ezredforduló után indult nagyobb fejlődésnek. Számos kutató dolgozik ma is ezen a területen, általános egyetértés nincs, de van egy rendszerbeosztás amelyet ma legtöbben elfogadnak és használnak. [1], (Lásd vitalap.)
A csalánozók négy osztálya:
- Hidraállatok (Hydrozoa)
- Kehelyállatok (Scyphozoa)
- Kockamedúzák (Cubozoa)
- Virágállatok (Anthozoa)
[szerkesztés] Testfelépítésük
Minden medúzára jellemző: A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. A sejtrétegek között mezogloea található. Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz, ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény. Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek. A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik (craspedot medúza). Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek. Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják.
[szerkesztés] Táplálkozásuk
Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél). A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajták kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.
[szerkesztés] Az ábra magyarázata
- Sense organ = érzékszerv
- Stomach = gyomor
- Gastrodermis = az emésztési üreg cellarendszerű nyálkahártyája, benne emésztősejtek és mirigysejtek.
- Manubrium = cső alakú szerkezet, mely tartalmazza az űrbelet.
- Radial canal = radiális csatorna
- Inner nerve ring = ideggyűrű - primitív központi idegrendszer.
- Circulal canal = körkörös csatorna
- Epidermis = külső hámréteg
- Endoderm = belső csíralemez
- Gonad = ivarszerv, mely ektodermális eredetű ivarsejtképző sejtcsoportokból áll.
- Nerve net = idegsejt hálózat
- Velum = fátyol
- Outer nerve net = külső idegsejthálózat
- Tentacle = csáp
- Mouth/Anus = űrbél
[szerkesztés] Fejlődésük
A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak. A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200-400 is lehet.
[szerkesztés] Fő fajtái
[szerkesztés] Hidraállatok
- Telepes medúza (Siphonophora)
Gazdagon el vannak látva csalánsejtekkel, melyek csalántelepekben, "ütegekben" halmozódnak fel. A siphoniphora nem egységes élőlény, hanem számos apró polip típusú és medúza típusú állatkák telepe amelyek mindegyik fajtája, egymáshoz tapadva külön élettani funkcióval rendelkezik és magában nem is lenne életképes (lásd Portugál gálya)
[szerkesztés] Kehely állatok
- Füles medúza, (Aurelia aurita), (Zászlósszájúak rendje).
Fehéres színű, átmérője 10-40 cm körül van. Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta, ami nem hallószerv, mint a neve alapján gondolnánk. Négy hosszan fodrozott karja van.
- Közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma pulmo), (Gyökérszájúak rendje, Ordo Rhizostomae)
Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a 80 cm-t is meghaladja. Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult szájcsöve, aminek segítségével, nagyobb falatokat is el tud fogyasztani. Nyolc, aránylag rövid karja van. Élettere főként az északi tengerektől a Fekete-tengerig található. Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető. A legtöbb példányt az Adriában, az Isztriai-sziget környékén figyelték meg. Az emberre ez a faj teljesen ártalmatlan.
[szerkesztés] Hírhedt medúzák
A portugál gálya vagy hólyagmedúza (Physalia arethusa Browne)[1] és közeli rokona a (Physalia physalis), a telepes medúzákhoz tartozik . A középkorban tengeri szörnyként tartották számon. Riasztó látvány volt, amikor a hajókat körbevették a felfújt hólyagú medúzák. (A történetekben méretüket erősen eltúlozták.) Amelyik matróz ilyenkor a vízbe esett, az vagy a rémülettől vagy a medúzák csípésétől halt meg.
[szerkesztés] Medúzaveszély
[szerkesztés] Medúza okozta mérgezés
Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak, amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. A csípések, mely eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és iszonyatos fájdalmakat okoznak. A csípés hatására a vérnyomás hirtelen felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat.[2] Ha ilyen csípést tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a csípést követő 15-20 percen belül orvosi segítséget kapjunk.
[szerkesztés] Medúza invázió
A medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat. A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását eredményezheti.[3] Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és széttépik azt.[4] A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak.
[szerkesztés] Újabb felfedezések
Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált nagyon fontossá. A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez. A kutatások eredményét a National Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen.[5][6][7] A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók közös munkájának beszámolója.
A kutatási eredmények közül több, az eddig ismeretes tudományos szemlélettel ellenkező.
- A turritopsis nutricula medúza örökéletűnek tűnik, mert életciklusa folytonos. Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással. Amikor a körülmények kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros szaporodásba kezd. A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a turritopsis nutricula visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot.[8] Ezért tartják "halhatatlannak". [9]
- Az ausztrál kockamedúza a Tripedalia cystophore optikai rendszere a legfejlettebb. 24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik el. Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg, míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer. Mivel azonban a retinák nem megfelelően pozícionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is elmosódott a számukra. Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban nagyon jól lát.[10]
[szerkesztés] Medúza a mitológiában
A régi görög mítosz azt mondja, hogy a Medúza egy szárnyas szűz, aki mindenkiben félelmet kelt. A világ végén tanyázik. A feje sárkánypikkelyes, haj helyett kígyók tekergőznek rajta. Szájából óriási vadkanszerű agyarak állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek szerint, szárnyas sárkányok vontatták. Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába néz, az kővé válik. Elrettentő külseje ellenére mégis le tudta győzni Perszeusz, aki azért kereste meg, hogy elvigye Medúza fejét [11] Polüdektésznek. Perszeusz magasba szökkent szárnyas sarujában és levágta Medúza fejét, ekkor Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszáorde.
[szerkesztés] Medúza a tudományban
A 2008-as kémiai Nobel-díjat[12] két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért. Ezt a fluoreszcens anyagot elsőként az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izolálták. Miután a medúzát kék fénnyel világították meg, az zöld fényt adott.[13] A GFP-nek különleges hordó alakja van, ez megóvja a fehérje közepén található kromofórt, így annak világító képessége a környezeti hatásokra sem csökken. Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert a fluoreszkáló fehérje láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeinek változását, mozgását, mintegy jelzőrendszerként működve. Kitűnően megvilágítja az élő szervezetekben zajló folyamatokat, ezáltal meg lehet figyelni az agysejtek működését, romlását, rákos sejtek fejlődését.
Fluoreszkáló medúzából nyert fehérjével módosították gerinces állatok génállományát magzati korban. Ezáltal a született utódok „világítottak”.[14]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Brehm: Az állatok világa
- ^ Segítség mérgezés esetén
- ^ Medúzaveszély a tengerparton
- ^ Óriásmedúza invázió
- ^ Jellyfish Invasion, National Geographic, retrieved Feb 2009.
- ^ Jellyfish Inasion, YouTube, retrieved Feb 2009.
- ^ Killer jellyfish population explosion warning, The Daily Telegraph, 11 Feb 2008, retrieved Feb 2009.
- ^ Halhatatlan medúzafajt fedeztek fel.
- ^ Turritopsis nutricula: the world's only 'immortal' creature, The Times, 26 jan 2009, retrieved Feb 2009.
- ^ 24 szemű kocka-idegen
- ^ Ki győzte le Meduszát?
- ^ Kémiai Nobel-díj 2008
- ^ Fluoreszkáló medúzák
- ^ Világító sertések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Mitológia és néphagyomány
- Gerinctelenek rendszerezése
- Medúza okozta mérgezések
- GFP axolotl
- Világító medúzák
- Állatani ismeretek - Kolozsvári Egyetem
- Állatrendszertan Szegedi Egyetem
- Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a hazai vizekben
[szerkesztés] Medúzák
 Tengeri csalán. |
.jpg&filetimestamp=20080109100630) Chrysaora quinquecirrha |
 |
.jpg&filetimestamp=20050613094437) Portugál gálya |
 Tiny jellyfish |
 |
 Füles medúza |
 Trachomedusae |
 Chrysaora quinquecirrha |
 |
 |
 Anthomedusae |
