Csalánozók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csalánozók
Evolúciós időszak: 570–0 Ma
Chrysaora quinquecirrha
Chrysaora quinquecirrha
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájúak (Radiata)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Hatschek, 1888
Altörzsek és osztályok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csalánozók témájú kategóriát.

A csalánozók (Cnidaria) a valódi szövetes állatok közé tartozó rendszertani törzs, mintegy 11 000 fajjal. Képviselői egyszerű testfelépítésű, vízben (többnyire tengervízben) élő állatok. Az első csalánozó genom szekvenálása azonban kiderítette, hogy biokémiai és genetikai értelemben jóval bonyolultabbak, mint ahogy korábban gondolták.[1]

Nevüket csalánsejtjeikről (cnidociták) kapták. Ezek specializált sejtek, melyek csípni képes organellumokat, nematocisztákat tartalmaznak.

Közéjük tartoznak a zátonyokat építő korallok, a tengerirózsák, kehelyállatok is. Korábban űrbelűek vagy testüregesek (Coelenterata) volt a csoport neve, de ebbe a mostani osztályozás szerint külön törzset képező bordásmedúzák (Ctenophora) is beletartoztak, így ma már nem használják. A csalánozók nagy tömegben megtalálhatók a fosszíliák között, már az ediakara időszak óta.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bélcsíra szerveződési szintjén állnak, zsákszerű testük sugaras szimmetriát mutat. Külső sejtrétegük érzék- és hámsejteket tartalmaz, ide ágyazódnak be a csalánsejtek. Belső sejtrétegük mirigyhámból áll. A kettő között kocsonyás támasztólemez alakult ki, még nem jelent meg náluk a harmadik csíralemez. Mozgásukat diffúz idegrendszer koordinálja: a sejtek sok nyúlványúak, összekapcsolódnak egymással, az inger az egész szervezetben szétterjed. Számos szabadon úszó kockamedúza és kehelyállat rendelkezik a rhopalia nevű szervvel, ami érzékelő sejtekből álló komplex struktúra, akár képalkotásra alkalmas szemlencsét és retinát is alkothat, vagy a gravitációt érzékelő statolithot, ami a gerinces belső fül otolithjához hasonló funkciót lát el.[2]

Ősszájúak, egyetlen testnyílással rendelkeznek, ami száj- és végbélnyílásként is funkcionál. Diffúzan lélegeznek, egész testfelszínük és űrbelük is légzési felületet alkot.

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozgásuk a rakétaelv szerint történik. Ragadozó életmódot folytatnak. A fogókarokon található „egyszer használatos” csalánsejtekkel bénítják meg áldozatukat. A csalánsejtekben méreg található, fedele érintésre felpattan, a tömlő kipattan, melyen keresztül a bénító hatású méreg bejut a zsákmány belsejébe. A zsákmány a tapogatókarokkal jut az űrbélbe, ahol mirigysejtek emésztik meg. Minden sejt külön választja ki a bomlásterméket.

A hagyományos leírás szerint a csalánozók nemzedékváltó életmódot folytatnak, ami az ivartalanul szaporodó polipforma és az ivarosan szaporodó medúzaforma közötti átmenet. Valójában a csalánozók között igen sokfajta életciklus létezik, ez csak egy közülük.

Rendszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törzsbe az alábbi altörzs és osztályok tartoznak:

Hagyományosan a hidraállatokat tartották a legprimitívebbeknek ezek közül, de az újabb bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a virágállatok a törzs legkorábban divergáló osztálya. Egyes rendszertanok a hidraállatokat is a medúzák altörzsébe sorolja, valamint a virágállatokat is altörzsi szintre emeli.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. N.H. Putnam, et al. (2007. Jul). „Sea anemone genome reveals ancestral eumetazoan gene repertoire and genomic organization”. Science 317 (5834), 86-94. o. DOI:10.1126/science.1139158.  
  2. Cubozoa: More on Morphology (angol nyelven). ucmp.berkeley.edu. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  3. Subphyla Anthozoa and Medusozoa based on The Taxonomicon - Taxon: Phylum Cnidaria - Retrieved July 10, 2007