Résteknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Résteknős
Malacochersus tornieri - Buffalo Zoo.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Család: Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae)
Nem: Malacochersus
Faj: M. tornieri
Tudományos név
Malacochersus tornieri
Lindholm, 1929
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Résteknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Résteknős témájú kategóriát.

Résteknős egy londoni állatkertben
Két kifejlett résteknős

A résteknős (Malacochersus tornieri) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) családjába tartozó faj.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résteknős a sziklák repedéseiben keresi a menedéket

A résteknős nevét onnan kapta, hogy a ragadozók elleni védekezésül bemászik a sziklák repedéseibe, ahol akkorára tudja felfújni magát, hogy teljesen kitöltse a rést, és így nem lehet kiszedni a menedékéből.[1]. Ez a képessége meglehetősen hatásos a rá vadászó ragadozók és az orvvadászok ellen is. Angliában és Amerikában páncéljának formája miatt Pancake Tortoisnak, "palacsinta teknősnek" is nevezik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg Kelet-Afrika közepén él, mára az orvvadászat miatt a populáció száma nagyon lecsökkent, ezért természetes élőhelyeként már csak Kenya, Ruanda és Tanzánia egy-egy régiója nevezhető meg. Fogságban Magyarország állatkertjeiben és nemzeti parkjaiban is él.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg a magashegységekben él, maximum 1800-2000 méter magasságig. Főleg a növényekben gazdag, sziklás fennsíkokat, szavannákat kedveli. Legnagyobb számban a Kelet-Afrikai-magasföldön található meg. Nagyobb hidegben a sűrű aljnövényzetben, repedésekben, nagyobb kövek közötti résekben húzhatja meg magát.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résteknős meglehetősen alacsony, mindössze 3-4 centiméter magas, hossza 15-20 centiméter, súlya 400-600 gramm között mozog, 10-15 évig él. Páncélja széles és lapos, hátán egyedi, sárgás-barna mintázat található, mely minden teknősnél másmilyen. Az, hogy a páncélzat mennyire homorú, vagy domború, az a kortól függ, mert minden növekedési szakaszban máshogy ívelődik a páncél, és a nőstényeknél a páncél (a tojás kihordása végett) domborúbb, illetve a testük is nagyobb a hímekénél. A hímeknek viszont hosszabb és vastagabb farkuk van. A résteknősnek a többi teknőssel ellentétben teljesen másak a test arányai, amely sok mindenben eltérő életmódot eredményez.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résteknős fő tápláléka a , levelek, az aljnövényzeten megtalálható növények, esetleg rovarok. A hímek csak egy-egy párzás erejéig maradnak a nőstényekkel, aztán továbbállnak, és nagy területeket képesek bejárni, hogy új nőstényt találjanak maguknak.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak január elejétől február végéig, esetleg március elejéig tart. Amikor a hím megtalálta a nőstényt, és megtörtént a párzás, a hím egy kis ideig még az odúban marad, aztán továbbáll új párt keresni, azonban a nőstény egész életét az odújában tölti. A hímek párkeresése több hónapig is eltarthat.

A tojások kiköltése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények általában júniusban lerakják az 1-2 tojásukat egy általuk ásott, körülbelül 5-6 centiméter mély gödörbe. Egy évben több tojást is rakhatnak, melyek kikelése hat hónap . A nedves, nyirkos, laza földbe ásott gödrök kedveznek a kikelés szempontjából. A pár hónapos teknősök a tojásban a szárazabb, valamivel melegebb időben indulnak fejlődésnek, és a következő esősebb időszakban kelnek ki a 4-6 centiméter hosszú, alig pár grammos teknősbébik, akik 1-1,5 éves korukig folyamatosan fejlődnek.

Tartásuk fogságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résteknősök fogságban tartása sok törődést, és nagy odafigyelést igényel. Ki kell alakítani a teknősnek saját élőhelyet egy fedett vagy fedetlen helyre, ahol minél jobban utánozni kell a természetes élőhelyet, de szárazföldi terráriumban is lehet tartani, ám ilyen esetben júliusban és augusztusban a szabadban tartás a legjobb. Mindenképpen kell búvóhelyet biztosítani, illetve az élőnövényzet gazdag telepítése is alapvető követelmény. Ajánlott párokban telepíteni. Fogságban a tojások kikelési ideje 5-7 hónap. Legjobb a teknősnek a természetes táplálékát adni, de ezt ki lehet egészíteni kabakos zöldségfélékkel.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A résteknősök populációja folyamatosan csökken. Ezért Kenyában veszélyeztetettnek minősítették, Tanzániában is védettség alatt áll a nemzeti parkokban, viszont Ruandában még csak keveset tettek védelméért.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazfölditeknős-félék

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]