Ruanda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Szabadság, Együttműködés, Fejlődés | |||||
| Himnusz: Rwanda nziza | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kigali |
||||
| Államforma | elnöki köztársaság | ||||
| - Államfő | Paul Kagame | ||||
| - Miniszterelnök | Bernard Makuza
|
||||
| Hivatalos nyelv | francia, kinyarwanda, angol, szuahéli | ||||
| függetlenség | Belgiumtól | ||||
| - kikiáltása | 1962. július 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 26 338 km² (144.) | ||||
| - Víz (%) | 5,3% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2004 évi becslés | 7 954 013 (91.) | ||||
| - Népsűrűség | 281 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 12 620 millió USD (131.) | ||||
| - Egy főre jutó | 1586 USD (144.) | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Ruandai frank (RWF) |
||||
| Időzóna | CAT (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .rw |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RWA | ||||
| Hívószám | +250 |
||||
|
|||||
Ruanda Magyarországnál három és félszer kisebb ország Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre. Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott. Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az ország felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, amelyet nyugatról a Kivu-tó árka, északon pedig a vulkanikus Virunga-hegység határol. Földje ásványkincsekben szegény, csak volfrámot, aranyat, berillt bányásznak elenyésző mennyiségben. Afrika legsűrűbben lakott országában – felaprózott parcellákon – kávét, teát, földimogyorót, maniókát, banánt termesztenek. A földművelő hutu és a főleg állattenyésztésből élő tuszi törzsek állandó viszályban állnak egymással, ami 1994-ben népirtásig fajult.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az ország nagy része 1500 m felett fekszik. A legmagasabb pont a Karisimbi vulkán (4 507 m).
[szerkesztés] Vízrajz
A globális felmelegedési válság következményeképpen fellépő ivóvízhiány fegyveres konfliktusokhoz vezetett Ruandában. Ugyanúgy, mint 2007 januárjában Dárfúrban.
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Ruanda történelme
A mai Ruanda területén eredetileg a pigmeusokhoz tartozó twa törzsek éltek. A 15-16. században észak felől magas termetű, hamita eredetű pásztorkodó népek, tuszik és a bantu hutuk vándoroltak be, és hoztak létre egy feudális királyságot.
Egyes vélemények szerint, a hutuk és tuszik eredetileg nem két különböző nép, hanem egy nép két különböző kasztja vagy rétege vagy osztálya. A tuszik marhát tartottak és ők voltak az arisztokraták. A közrendű földművesek pedig a hutuk. Mivel egy nép, a körülöttük élő más népek közös néven: kinyarwanda vagy banyamulenge nevezik őket.
A németek az országot 1890-ben a szomszédos Burundival együtt Ruanda-Urundi néven Német Kelet-Afrikához csatolták. Az első világháború során a belgák foglalták el, és 1923-ban Belgium mandátumterülete lett. 1962-ben belső önkormányzatot kapott, és az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében Ruandát 1962. július 1-jén független köztársasággá nyilvánították.
A két népcsoport (hutuk és tuszik) közötti ellentét az 1930-as években alakult ki. A belgák politikája csak súlyosbította a helyzetet. Ők nem egységes népként, hanem két külön rasszként kezelték őket és megakadályozták a két osztály között korábban meglévő szórványos átjárást. A helyi igazgatás teljesen a tuszik kezébe került. A gyarmati időkben az oktatási rendszer csaknem kizárólag tuszikat képzett. Ugyanakkor a függetlenségi törekvések vezetői a tuszik voltak, akik a függetlenségtől a korábbi királyság maradéktalan helyreállítását remélték. A tuszi királyságokat ugyanis a belgák nem számolták fel, de jelentősen korlátozták hatáskörüket.
1990-ben véres polgárháború tört ki Ruandában. A tuszi kisebbség meg akarta dönteni a hutuk hatalmát. 1993-ben tűzszünetet kötöttek, koalíciós kormány alakult, de egy évvel később ismét kiújultak a harcok, sőt átterjedtek a szomszédos Zaire-ra is, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodtak. A polgárháború, népirtás és az ezeket követő menekültválságok során kb. másfél millió ember halt meg.
A népirtásért felelősségre vonták a korábbi ruandai elnököt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a Ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) munkája jelenleg is zajlik. A harcok 1994-ben véget értek, de Ruanda továbbra is érintett a zairei polgárháborúban.
Ruandában új koalíciós kormányzat alakult 2001-ben. 2003. márciusában új alkotmányt fogadtak el, amely egyenlő jogokat biztosít a két népnek, a parlamentben pedig fele-fele arányban jelöli ki a képviselőket.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország köztársaság. A mai alkotmányát 2003-ban fogadták el.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A Parlament 2 kamarából áll, a népgyűlésből és a szenátusból.
Az igazságügyi szolgáltatás legmagasabb szerve a Legfelsőbb Törvényszék (Cour Suprême). A tartományokban és a városokban is megtalálhatóak a szervei.
A parlamentben a hutuk és a tuszik egyenlő arányban vesznek részt.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot öt tartomány alkotja:
 |
|
[szerkesztés] Védelmi politika
Bővebben: Ruanda hadereje[szerkesztés] Népesség
A népességszám 1994 elején kb. 7 millió volt, a népirtás után 5,5 millió körülire csökkent (halottak és menekültek), de 2008-ban 10.186.063 főre emelkedett.
[szerkesztés] Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 6%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 39 év, nőknél 40 év.
- Népességnövekedés: 1,84%.
- Írástudatlanság: 45,3%.
[szerkesztés] Népesebb települések
| Ruanda városai | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Tartomány | ||
| 1991-es népszámlálás |
2002-es népszámlálás |
2005-ös becslés |
|||
| 1. | Kigali | 232 733 | 603 049 | 745 261 | Kigali |
| 2. | Butare | 28 645 | 77 449 | 89 600 | Déli |
| 3. | Gitarama | 11 679 | 84 669 | 87 613 | Déli |
| 4. | Ruhengeri | 29 578 | 71 511 | 86 685 | Északi |
| 5. | Gisenyi | 21 918 | 67 766 | 83 623 | Nyugati |
| 6. | Byumba | n.a. | 66 268 | 70 593 | Északi |
| 7. | Cyangugu | 8 911 | 59 070 | 63 883 | Nyugati |
| 8. | Nyanza | n.a. | 55 699 | 56 679 | Déli |
| 9. | Kabuga | n.a. | 51 693 | 54 246 | Északi |
| 10. | Ruhango | n.a. | 43 780 | 54 104 | Északi |
| 11. | Rwamagana | n.a. | 47 203 | 50 081 | Keleti |
| 12. | Kibuye | 4 242 | 46 640 | 48 024 | Nyugati |
| 13. | Kibungo | 6 912 | 43 582 | 46 240 | Keleti |
| 14. | Gikongoro | n.a. | 32 427 | 31 832 | Déli |
| 15. | Umutara | n.a. | 8 437 | 10 427 | Keleti |
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelvek a ruandai, a francia és az angol, de beszélik még a szuahélit is.
A lakosság 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus. A lakosság 57%-a római katolikus, 26%-a protestáns, 12%-a törzsi vallású és 5%-a szunnita mohamedán.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1200 USD (2002-ben).
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 45%, ipar 20%, szolgáltatások 35%.
- Munkaerő: 3 600 000 fő.
- Infláció: 5,5% (2002-ben).
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A munkaerő 90%-át foglalkoztató mezőgazdaság (banán-, manióka- és burgonyatermesztés) elsősorban a létfenntartást elégíti ki. A tea- és kávétermesztés adja az ország kivitelének 85%-át.
[szerkesztés] Ipar
Ásványkincsekben szegény ország, kevés volfrám-, ón- és berillkészlete van. Ipara a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel.
[szerkesztés] Kereskedelem
Exporttermékek: kávé, tea, bőr, ónérc. Importtermékek: élelmiszer, gépek, berendezések, acél, kőolajtermékek, cement, építőanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Indonézia, Kenya, Németország, Hongkong, Belgium, Dél-afrikai Köztársaság.
[szerkesztés] Közlekedés
- Vasúthálózat: Ruandában nincs vasút.
- Közúthálózat: 12 000 km.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
- július 1. a függetlenség napja
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||
