Kongó (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kongó
Congo maluku.jpg
Közigazgatás
Országok  Kongói Demokratikus Köztársaság
 Közép-afrikai Köztársaság
 Kongói Köztársaság
Földrajzi adatok
Hossz 4 700 km
Vízhozam 41 800 m³/s
Vízgyűjtő terület 3 680 000 km²
Torkolat Atlanti-óceán
d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″Koordináták: d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″

A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója. Hossza 4700 kilométer, ami a Nílus után Afrika második és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.

A Kongó mellékfolyóival a világ második legnagyobb esőerdő övezetén folyik keresztül (csak az Amazonas esőerdői nagyobb kiterjedésűek). A Kongó az Amazonas után és a Mississippi előtt a világ második legnagyobb vízhozamú folyója. Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlítőtől északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős évszakot éli.

A Kongó folyó az ősi Kongói királyság-ról kapta a nevét, amely a folyó torkolatvidékén terült el. A mai államok közül a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot a folyóról nevezték el.

A Kongó majdnem egész hosszában hajózható, három fő vízesését ma már vasútvonalak is megkerülik, így Közép-Afrika kereskedelmi forgalmának jó része a folyó mentén halad keresztül. Az itt szállított áruk java réz, pálmaolaj, cukor, kávé és gyapot. A folyó vízenergia nyerésére is hasznosítható, a Pool Malebo (Malebo-tó) alatti Inga az első vízerőmű a folyón. 2005 februárjában a dél-afrikai állami tulajdonú Eskom cég felvetette, hogy egy új gát építésével és egyéb beruházásokkal drasztikus mértékben emelhető lenne az Inga erőmű áramtermelő kapacitása. A vállalkozás 40 GW energiát termelhetne.[1]

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongó vízgyűjtőterülete

A torkolattól folyással szemben rendezve.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongó egyes szakaszai egy 230 m mély szurdokban folynak. Ezzel a Kongó a világ legmélyebb folyója. Ennek a ténynek köszönhetően élővilága különleges. Vannak olyan halfajok, amelyeknek mindig csak döglött példányait fogják ki, mert olyan mélyen élnek, hogy a felszínhez közeledve keszon-betegségben elpusztulnak.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • H. Winternitz: East Along the Equator: A Journey up the Congo and into Zaire (1987) (angolul)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]