Tölgy

Tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosids Csoport: Eurosids I Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Bükkfafélék (Fagaceae) Nemzetség: Tölgy (Quercus) L.
Fajok
fajok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tölgy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú médiaállományokat.

Tölgyfa a Budai-hegységben

Kocsányos tölgyek télen

Tölgylevelek

Kocsányos tölgy (Quercus robur), Illusztráció

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

• Cyclobalanopsis;
• Lepidobalanus;
• Erythrobalanus.

A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

• Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
  • kocsányos tölgy,
  • szürke tölgy,
  • kocsánytalan tölgy,
  • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
  • erdélyi kocsánytalan tölgy,
  • molyhos tölgy,
  • olasz tölgy,
  • magyaltölgy.

• Cerris (csertölgyek), mint például:
  • csertölgy.

Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

• Rubrae (vöröstölgyek):
  • vöröstölgy,
  • amerikai mocsártölgy.

Elterjedése, élőhelye

Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:

• Ázsiában 148 faj,
• Amerikában 142 faj,
• Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.

Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.

Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái — változatos erdőtársulásokban:

• gyöngyvirágos tölgyes;
• ártéri keményfa-ligeterdő;
• sziki tölgyes;
• melegkedvelő tölgyes;
• cseres–tölgyes;
• mészkerülő tölgyes;
• mészkedvelő tölgyes;
• gyertyános–tölgyes.

Megjelenése, tulajdonságai

Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.

A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.

Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.

Életmódja

Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.

Felhasználása

Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

A tölgy a kultúrában

A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje.

Magyarországon élő fajai, alfajai

• kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata),
  • szlavón tölgy (Quercus robur slavonica),
• erdélyi kocsánytalan tölgy (Quercus polycarpa)
• kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis) – muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy,
• molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa) – pelyhes tölgy, szöszös tölgy,
• magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica),
• cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris)
• Turner tölgy (Quercus * turneri)

Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.

Egyéb, ismertebb fajok

• Quercus acrodonta,
• Quercus acuta,
• hegyeslevelű tölgy (Quercus acutissima),
• Quercus agrifolia,
• fehér tölgy (Quercus alba),
• Quercus aliena,
• égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia),
• Quercus arizonica,
• Quercus aucheri,
• Quercus audleyensis,
• Quercus ballota,
• Quercus baloot,
• Quercus bebbiana,
• Quercus berberidifolia,
• Quercus bicolor,
• Quercus brantii,
• Quercus calliprinus,
• kanári tölgy (Quercus canariensis),
• gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia),
• Quercus chenii,
• Quercus chrysolepsis,
• karmazsintölgy (Quercus coccifera),
• bíbortölgy (Quercus coccinea),
• Quercus comptoniae,
• Quercus corrugata,
• dárdás karéjú kocsánytalan tölgy Quercus dalechampii),
• császártölgy (Quercus dentata),
• Quercus dilatata,
• Quercus douglasii,
• Quercus dumosa,
• Quercus ellipsoidalis,
• Quercus emoryi,
• Quercus engelmannii,
• Quercus fabri,
• Quercus faginea,
• sallangoslevelű tölgy (Quercus falcata),
• Quercus fangshanensis,
• Quercus floribunda,
• Quercus fruticosa
• Quercus fusiformis,
• Quercus gambelii,
• Quercus garryana,
• Quercus gilva,
• Quercus glauca,
• Quercus hartwissiana,
• Quercus havardii,
• Quercus heterophylla,
• Quercus hickelii,
• Quercus hinckleyi,
• para-csertölgy (Quercus hispanica),
• Quercus humboldtii,
• magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy,
• Quercus ilicifolia,
• zsindelytölgy (Quercus imbricaria),
• Quercus infectoria,
• Quercus insignis,
• Quercus ithaburensis,
• Quercus kelloggii,
• Quercus kerrii,
• Quercus kewensis,
• Quercus laevis,
• Quercus lamellosa,
• Quercus lanata,
• babérlevelű tölgy (Quercus laurifolia),
• Quercus leucotrichophora,
• Quercus libanerris,
• libanoni tölgy (Quercus libani),
• Quercus lineata,
• Quercus lobata,
• Quercus longinux,
• Quercus lusitanica,
• Quercus lyrata,
• kaukázusi tölgy (Quercus macranthera),
• nagylevelű tölgy (Quercus macrocarpa),
• lantlevelű tölgy (Quercus marilandica),
• Quercus michauxii,
• Quercus minima,
• Quercus miyagii,
• Quercus mongolica,
• Quercus montana,
• Quercus muehlenbergii,
• Quercus myrtifolia,
• Quercus myrsinifolia,
• Quercus nigra,
• Quercus oblongifolia,
• Quercus oxyodon,
• Quercus pachyloma,
• Quercus pagoda,
• Quercus pauciloba,
• amerikai mocsártölgy (sártölgy, Quercus palustris)
• Quercus pendulina,
• szürke tölgy (hamvas tölgy, Quercus pedunculiflora),
• fűzlevelű tölgy (Quercus phellos),
• babérhárslevelű tölgy (Quercus phillyraeoides),
• pontuszi tölgy (Quercus pontica),
• Quercus prinoides,
• Quercus prinus,
• Quercus pumila
• Quercus pungens,
• pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica),
• Quercus rex,
• kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia),
• vöröstölgy (Quercus rubra, Quercus borealis),
• Quercus salicina,
• Quercus schochiana,
• Quercus semecarpifolia,
• Quercus serrata,
• Quercus sessilifolia,
• Quercus shumardii,
• Quercus sinuata,
• Quercus skinneri,
• Quercus spinosa,
• keresztkaréjú tölgy (Quercus stellata),
• Quercus strombocarpa,
• paratölgy (Quercus suber),
• Quercus texana,
• Quercus trojana,
• Quercus tuberculata,
• Quercus turbinella,
• turner-tölgy (Quercus turneri),
• Quercus undulata,
• Quercus vacciniifolia,
• paráskérgű tölgy (Quercus variabilis),
• festőtölgy (Quercus velutina),
• olasz tölgy (Quercus virgiliana, Quercus pubescens ssp. virgiliana),
• Quercus wislizeni,
• Quercus wutaishanica,

• paracser Quercus x hispanica.

További információk

• Állami Erdészeti Szolgálat Veszprém megyei igazgatósága
• A Pallas nagy lexikona
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 633–634. o. ISBN 963-9257-17-6
• Kremer et al.: A kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur & petraea) változatossága
• Bartha Dénes: Dendrológia