Tölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Tölgy (Quercus)
L.
Fajok

fajok

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tölgy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú kategóriát.

Tölgyfa a Budai-hegységben
Kocsányos tölgyek télen
Tölgylevelek
OakLeaves2.jpg
Kocsányos tölgy (Quercus robur), Illusztráció
OakLeaves3.jpg
OakLeaves4.jpg

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

  • Cyclobalanopsis;
  • Lepidobalanus;
  • Erythrobalanus.

A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

  • Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
    • kocsányos tölgy,
    • szürke tölgy,
    • kocsánytalan tölgy,
    • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
    • erdélyi kocsánytalan tölgy,
    • molyhos tölgy,
    • olasz tölgy,
    • magyaltölgy.
  • Cerris (csertölgyek), mint például:

Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

  • Rubrae (vöröstölgyek):
    • vörös tölgy,
    • amerikai mocsártölgy.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:

  • Ázsiában 148 faj,
  • Amerikában 142 faj,
  • Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.

Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.

Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban:

Megjelenése, tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.

A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.

Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

A tölgy a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje.

Magyarországon élő fajai, alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.

Egyéb, ismertebb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Quercus acrodonta,
  • Quercus acuta,
  • hegyeslevelű tölgy (Quercus acutissima),
  • Quercus agrifolia,
  • fehér tölgy (Quercus alba),
  • Quercus aliena,
  • égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia),
  • Quercus arizonica,
  • Quercus aucheri,
  • Quercus audleyensis,
  • Quercus ballota,
  • Quercus baloot,
  • Quercus bebbiana,
  • Quercus berberidifolia,
  • Quercus bicolor,
  • Quercus brantii,
  • Quercus calliprinus,
  • kanári tölgy (Quercus canariensis),
  • gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia),
  • Quercus chenii,
  • Quercus chrysolepsis,
  • karmazsintölgy (Quercus coccifera),
  • bíbortölgy (Quercus coccinea),
  • Quercus comptoniae,
  • Quercus corrugata,
  • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy Quercus dalechampii),
  • császártölgy (Quercus dentata),
  • Quercus dilatata,
  • Quercus douglasii,
  • Quercus dumosa,
  • szúróslevelű tölgy (Quercus ellipsoidalis)
  • Quercus emoryi,
  • Quercus engelmannii,
  • Quercus fabri,
  • Quercus faginea,
  • sallangoslevelű tölgy (Quercus falcata),
  • Quercus fangshanensis,
  • Quercus floribunda,
  • Quercus fruticosa
  • Quercus fusiformis,
  • Quercus gambelii,
  • Quercus garryana,
  • Quercus gilva,
  • Quercus glauca,
  • Quercus hartwissiana,
  • Quercus havardii,
  • Quercus heterophylla,
  • Quercus hickelii,
  • Quercus hinckleyi,
  • para-csertölgy (Quercus hispanica),
  • Quercus humboldtii,
  • magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy,
  • Quercus ilicifolia,
  • zsindelytölgy (Quercus imbricaria),
  • Quercus infectoria,
  • Quercus insignis,
  • Quercus ithaburensis,
  • Quercus kelloggii,
  • Quercus kerrii,
  • Quercus kewensis,
  • Quercus laevis,
  • Quercus lamellosa,
  • Quercus lanata,
  • babérlevelű tölgy (Quercus laurifolia),
  • Quercus leucotrichophora,
  • Quercus libanerris,
  • libanoni tölgy (Quercus libani),
  • Quercus lineata,
  • Quercus lobata,
  • Quercus longinux,
  • Quercus lusitanica,
  • Quercus lyrata,
  • kaukázusi tölgy (Quercus macranthera),
  • nagylevelű tölgy (Quercus macrocarpa),
  • lantlevelű tölgy (Quercus marilandica),
  • Quercus michauxii,
  • Quercus minima,
  • Quercus miyagii,
  • Quercus mongolica,
  • Quercus montana,
  • Quercus muehlenbergii,
  • Quercus myrtifolia,
  • Quercus myrsinifolia,
  • Quercus nigra,
  • Quercus oblongifolia,
  • Quercus oxyodon,
  • Quercus pachyloma,
  • Quercus pagoda,
  • Quercus pauciloba,
  • amerikai mocsártölgy (sártölgy, Quercus palustris)
  • Quercus pendulina,
  • szürke tölgy (hamvas tölgy, Quercus pedunculiflora),
  • fűzlevelű tölgy (Quercus phellos),
  • babérhárslevelű tölgy (Quercus phillyraeoides),
  • pontuszi tölgy (Quercus pontica),
  • Quercus prinoides,
  • Quercus prinus,
  • Quercus pumila
  • Quercus pungens,
  • pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica),
  • Quercus rex,
  • kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia),
  • vörös tölgy (Quercus rubra, syn.: Quercus borealis),
  • Quercus salicina,
  • Quercus schochiana,
  • Quercus semecarpifolia,
  • Quercus serrata,
  • Quercus sessilifolia,
  • Quercus shumardii,
  • Quercus sinuata,
  • Quercus skinneri,
  • Quercus spinosa,
  • keresztkaréjú tölgy (Quercus stellata),
  • Quercus strombocarpa,
  • paratölgy (Quercus suber),
  • Quercus texana,
  • Quercus trojana,
  • Quercus tuberculata,
  • Quercus turbinella,
  • Turner-tölgy (Quercus turneri),
  • Quercus undulata,
  • Quercus vacciniifolia,
  • paráskérgű tölgy (Quercus variabilis),
  • festőtölgy (Quercus velutina),
  • olasz tölgy (Quercus virgiliana, Quercus pubescens ssp. virgiliana),
  • Quercus wislizeni,
  • Quercus wutaishanica,

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a tölgy címszót a Wikiszótárban!