Tölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Magányos kocsányos tölgy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Tölgy (Quercus)
L.
Fajok

fajok

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tölgy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy témájú kategóriát.

Tölgyfa a Budai-hegységben
Kocsányos tölgyek télen
Tölgylevelek
OakLeaves2.jpg
Kocsányos tölgy (Quercus robur), Illusztráció
OakLeaves3.jpg
OakLeaves4.jpg

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

  • Cyclobalanopsis;
  • Lepidobalanus;
  • Erythrobalanus.

A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

  • Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
    • kocsányos tölgy,
    • szürke tölgy,
    • kocsánytalan tölgy,
    • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
    • erdélyi kocsánytalan tölgy,
    • molyhos tölgy,
    • olasz tölgy,
    • magyaltölgy.
  • Cerris (csertölgyek), mint például:

Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

  • Rubrae (vöröstölgyek):
    • vörös tölgy,
    • amerikai mocsártölgy.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:

  • Ázsiában 148 faj,
  • Amerikában 142 faj,
  • Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.

Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.

Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban:

Megjelenése, tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.

A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.

Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

A tölgy a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje.

Magyarországon élő fajai, alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.

Egyéb, ismertebb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a tölgy címszót a Wikiszótárban!