Hegyi árnika
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Arnica montana L. |
||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyi árnika témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi árnika témájú médiaállományokat. |
A hegyi árnika (Arnica montana) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika magasabb hegyvidékeinek növénye. A hegyvidékek régóta ismert, ma már védett gyógynövénye.
Tartalomjegyzék |
A növény leírása [szerkesztés]
Az árnika nemzetségének közel harminc faja közül csak kettő él Európa hegységeiben. Hegyvidéki réteken nő, levelei hosszúkás-lándzsásak, többnyire tompák, ülők, épélűek v. kissé fogazottak, bibéje felfelé megvastagodik s kúp alakú csúccsal végződik. Többnyári szára 0,3–0,6 méter magas 1–5 fészkű, alsóbb levele hosszas fordított tojásdad, és rózsásan csoportosul, a szár középtáján átellenesen. Fészke mirigyes puhaszőrű, virága narancsszínű. Hazánkban ritka és védett fűszer-, és gyógynövény. Az árnikából már a XVI. században előállítottak olyan kivonatokat, amelyeket egyaránt használtak külsőleg és belsőleg különféle betegségek kezelésére. Az egykori Őrségi Nemzeti Parkban volt megtalálható, mára kipusztult hazánk területéről.
Elnevezései [szerkesztés]
Diószegi Sámuelnél kappanőr, Tompa Mihálynál árnyékfű, Benkőnél olasz utifű, Horvátországban az anyagyökeret a nép is Aster montanus-nak nevezi. Népies nevei: angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szt. János virága, lúgfű, máriafű, luciánfű, hájvirág.
Hatóanyagai [szerkesztés]
A növény arnicint, szeszkviterpén-laktonokat (helenalint, dihidrohelenalint), flavonoidokat, illóolajat, cserzősavat tartalmaz.
Gyűjtése [szerkesztés]
Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyagtartalma.
|
|||||
Felhasználása [szerkesztés]
Orvosilag azelőtt leginkább mint izgató szert használták, főleg lázas bántalmak miatt kimerült embereknél, gyakran, háziszerül használják zúzott, enyhén gyógyuló, vagy üszkös sebek borogatására, leginkább a belőle készült tea vagy tinktura alakjában.
A hegyi réteknek dísze, de hasznos orvosi növény, azért néhol kertben is tartják. Virága (flores Arnicae) és a gyökere (radix Arnicae) erős és kellemetlen fűszerszagú, keserű-csípős ízű. Régebben idegbetegség ellen hathatós izgató szernek használták, sőt külsőleg köszvény, törés, bénulás, általában minden mechanikai ok következtében támadt baj (lelki megrázkodtatás stb.) ellen, de belsőleg ma már nem használatos. Ellenben az Arnicae-tinctura régebben sok betegség ellen nagyrabecsült orvosság volt, a vidéki lakosok még most is gyakran használják.
Gyógyhatása [szerkesztés]
Hatásos gyulladás- és fájdalomcsökkentőként ismert, külsőleg fertőtlenítő, sebgyógyító hatású, kelések, vérömlenyek, csonttörések okozta ödémák, zúzódások, rándulások kezelésére ajánlott. Enyhíti a rovarcsípések okozta viszketéseket, de ismeretes fertőtlenítő hatása is. Reumatikus panaszokra is kiváló gyógyír. A homeopátia a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazza. A belőle készült homeopátiás szer sebgyógyító hatású. Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában.
Borogatások [szerkesztés]
Reumatikus panaszok, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére. Borogatószerként, illetve tinktúra formájában, zúzódások, törések kezelésén kívül rovarok csípésére, ízületi gyulladásokra, izomfájdalmakra is alkalmazható. Sérülésekre elsősorban kenőcsként népszerű
Kivonat [szerkesztés]
Kivonatként a hígított tinktúrát alkalmazzák a szájüreg nyálkahártya-gyulladásai esetén.
Tinktúra [szerkesztés]
Évszázadok óta használták sebek, zúzódások, fagysérülések kezelésére, valamint reumatikus fájdalmak gyógyítására.
Homopátiás felhasználása [szerkesztés]
Leggyakrabban vérzéscsillapításra, véraláfutások, zúzódások kezelésére használják. Hasznos szer emiatt fogászati kezeléseknél, szülés után és műtéteknél,
Ellenjavallat [szerkesztés]
Belsőleges alkalmazása kerülendő, mert nagyobb adagokban szívmegállást okozhat. A szekszviterpén laktonok az arra érzékeny egyénekben allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, ilyenkor az árnika virágzatából készült készítmények további használata nem javasolt.
A faj védelme és fenntartása [szerkesztés]
Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó Chernel-kertben több hazai védett növényfaj szaporításával is foglalkozik, így a hegyi árnikával is.
Hegyi árnika (Arnica montana L.): Az ausztriai Pinkafőről származó magok jól kelnek. A palántázást rosszul viselik. Eddig két alkalommal, mintegy 15 példányt telepített ki a Kőszegi- hegységbe, a kétharmaduk ma is él és virágzik. Bár magjaik csíraképesek, szaporodásukat mindeddig nem tapasztalta. A Chernel-kertbe ültetett példányok egy részének gyökérzetét, egy rágcsáló elpusztította. A megmaradt példányok gyökérzetét védőhálóval vették körbe. Azóta nem történt további pusztulás[1]
