Réti ördögharaptafű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Réti ördögharaptafű
Succisa pratensis Purtojuuri H7938.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Alcsalád: Mácsonyaformák (Dipsacoideae)
Nemzetség: Ördögharaptafű (Succisa)
Faj: S. pratensis
Tudományos név
Succisa pratensis
Moench, 1794
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Réti ördögharaptafű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti ördögharaptafű témájú kategóriát.

A réti ördögharaptafű (Succisa pratensis) a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó növényfaj, gyógynövény. Nevét a népmesék szerint onnan kapta, hogy az ördög leharapta mérgében a gyökerét a gyógyító képessége, Szűz Mária elleni dühe vagy egyéb ördögi ok miatt.

Közép-Európában és Nyugat-Ázsiában honos növény, de sokfelé elterjesztették. Sovány gyepekben, lápréteken, síklápokon szinte egész Európában egész gyakori, Magyarországon a láprétek jellegzetes növénye.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Succisa pratensis W.jpg

Felálló, kopasz hajtású, 20–80 cm magas, évelő növény. Feketés gyöktörzse rövid, mintha „leharapták” volna, tőlevelei oválisak, kissé lapockásak, nyelesek, többnyire ép szélűek, kis számú szárlevele lándzsás, átellenes állású, halvány főerük kiemelkedik a levéllemez síkjából. Júliustól szeptemberig virágzik, fejecskeszerű, eleinte félgömbös, később gömbös virágzata 15–25 mm széles, az egyes virágok tövében vacokpelyva áll. Jellemző rá a günödiőcia, azaz kétivarú és csak termős példányok is előfordulnak. A porzós és termős virágok más-más fejen nőnek, a termős virágot tartalmazó virágzat a kisebb. A virágok nyílásuk előtt zöldesek, később kékesibolyák lesznek, majd a kicsüngő porzók rózsásra színezik őket. Virágai 4 hasábúak, pártacsövük 4–7 mm hosszú, a szélső virágok nem sugárzók. Belső csészéi lapos bögrecsövűek, 4-5 fekete, 1 mm hosszú bögreszerűek, külső csészéi négyszögletesek, érdes szőrűek. A négyszögletes, hasáb alakú kaszattermés burka borzas szőrű.

nektárforrás. A Magyarországon védett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) tápláléknövénye, petéit a növény alsó részére rakja le. A szintén védett dongószender (Hemaris tityus) lárvája is kedveli, a mezei varfű mellett.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodoidokat (dipszakán), szaponinokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajtásának főzete köhögéscsillapító, vértisztító. Eredményesen használják asztma, légcsőhurut, belső vérzések (például gyomorvérzés) csillapítására, gyomor- és bélfekély gyógyítására és rühesség ellen. Régebben bubópestis elleni gyógyszerként is próbálkoztak vele. A homeopátia idült bőrbetegségek ellen is ajánlja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001 ISBN 9636841241  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó;(hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005 ISBN 9639491349  
  • Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 9789639693234