Borágó
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Borágó |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Borago officinalis L. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Borágó témájú médiaállományokat. |
A borágó (Borago officinalis L.) az borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó fűszernövény; a magyar népnyelv uborkaszagú fűnek is nevezi. További népies nevei: borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág. Afrikában, Kisázsiában és Dél-Európában őshonos.
Tartalomjegyzék |
Megjelenése [szerkesztés]
30–160 cm-re növő, egynyári növény. Főgyökere répaszerű, erősen elágazó oldalgyökerekkel. Szára üreges, bokrosodó. Levelei szórt állásúak, tojásdad alakúak, az alsóknak hosszú nyelük van. Könnyen szaporodik, a házikertekben magról állandóan felújul. Az idősebb növényeket fele hosszukra visszavágva új hajtásokat hoznak. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. Virágzata kevés virágú forgó. Virága égszínkék, néha rózsaszín vagy fehér színű. Az ötszirmú, csillag alakú pártából kilógnak a fekete porzók. A magház négy részre tagolódik, mindegyikben 1-1 résztermés fejlődik. Ezek kb. 4-6 mm hosszúak, ovális alakúak, sötétbarna színűek, 2-3 évig csíraképesek.
Felhasználása [szerkesztés]
Csillag alakú virágait akkor hullajtja el, amikor azok ehetővé válnak. Használhatjuk őket salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére, a legtöbb esetben szárítva is. Kellemes, enyhén sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz.
Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, salátákhoz és sószegény diétához alkalmas; azonban kis mennyiségű pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt májproblémák esetén ajánlatosabb kerülni a fogyasztását.
Gyógyhatása [szerkesztés]
Kitűnő tulajdonságai főleg kalcium- kálium- és és egyéb ásványi só-tartalmának köszönhető.
Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz. Magjában sok a gamma-linolénsav: ez az értékes zsírsav csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét, gyógyszerek alkotórésze.
Virágát fűszerként salátákba, köretek és sütemények díszítésére használják, akár szárítva is. Teának főzve jó vizelethajtó; főleg vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására.
Borogatásként: Gyulladt bőrfelületre, toroköblítésre, naponta többször alkalmazható.
Borágó olaj: A gyulladt és száraz bőr ápolására alkalmas.
Források [szerkesztés]
- Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 216., 2000.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Tippek és ötletek a fűszerek használatához
- Édenkert Magazin: A borágó gyógyhatásai
- Plants For A Future: Borago officinalis (angolul)
- Botanical.com: Borage
|
||||||||

