Alkaloidok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Élettani szerepük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerepük még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg részük van a nitrogén szerves vegyületekbe építésében. Védenek egyes növényeket a legelő állatoktól. Sok alkaloid hat az emberi szervezetre. Egyeseket (közülük több ismert kábítószert) gyógyszerként is használnak, mások egyértelműen mérgezőek.

Fajtáik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkaloidok nitrogén tartalmú bázisos jellegű természetes ill. szintetikusan előállított vegyületek. Felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik.

Ismertebb alkaloidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kapszaicin, (Capsicum), paprika.
  • kinin, (Cinchona pubescens), vörös kínafa kéreg.
  • morfin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • kodein, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • papaverin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • kokain, (Erythroxylon coca), kokacserje.
  • LSD (lizergsav-dietilamid), (LSD-25) nevű alkaloid, az anyarozsból.
  • meszkalin, (peyote, Lophophora williamsii), gömbkaktusz.
  • nikotin, (Nicotiana tabacum, N. rustica),
  • novokain,
  • sztrichnin (Strychnos nuxvomica), ebvészmag.

stb.

Mérgező hatású alkaloidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[1]

  • akonitin: külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében.
  • atropin: hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás.
  • citizin: hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekuláris képlete: C11H14N2OC11H14N2O.
  • L-kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.
  • kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat.
  • koniin: hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a foltos bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.)
  • lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez izom-kontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, Pl.: seprűzanót-ban (Cytisus scoparius)).
  • protoanemonin: külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájulcerációt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
  • protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, konvulziók szerepelnek az általa okozott tünetek között.
  • protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
  • spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.
  • szkopolamin: ugyanaz a hatása, mint az atropiné.
  • szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat.
  • szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
  • szeneciomin: álmosság, konvulziók, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (hepatocelluláris nekrózis), fetotoxicitás okozója lehet.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alkaloidok témájú médiaállományokat.
  1. Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7