Alkaloidok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élettani szerepük
Szerepük még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg részük van a nitrogén szerves vegyületekbe építésében. Védenek egyes növényeket a legelő állatoktól. Sok alkaloid hat az emberi szervezetre. Egyeseket (közülük több ismert kábítószert) gyógyszerként is használnak, mások egyértelműen mérgezőek.
[szerkesztés] Fajtáik
Az alkaloidok nitrogén tartalmú bázisos jellegű természetes ill. szintetikusan előállított vegyületek. Felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik.
- 1. csoport: piridinvázas alkaloidok
- 2. csoport: tropánvázas alkaloidok
- 3. csoport: kinolinvázas alkaloidok
- 4. csoport: indolvázas alkaloidok
- 5. csoport: purinvázas alkaloidok
[szerkesztés] Ismertebb alkaloidok
- kapszaicin, (Capsicum), paprika.
- kinin, (Cinchona pubescens), vörös kínafa kéreg.
- morfin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
- kodein, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
- papaverin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
- kokain, (Erythroxylon coca), kokacserje.
- LSD (lizergsav-dietilamid), (LSD-25) nevű alkaloid, az anyarozsból.
- meszkalin, (peyote, Lophophora williamsii), gömbkaktusz.
- nikotin, (Nicotiana tabacum, N. rustica),
- novokain,
- sztrichnin (Strychnos nuxvomica), ebvészmag.
stb.
[szerkesztés] Mérgező hatású alkaloidok
- akonitin: külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében.
- atropin: hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás.
- citizin: hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekuláris képlete: C11H14N2OC11H14N2O.
- L-kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.
- kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat.
- koniin: hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.)
- lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez izom-kontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, Pl.: seprűzanót-ban (Cytisus scoparius)).
- protoanemonin: külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájulcerációt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
- protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, konvulziók szerepelnek az általa okozott tünetek között.
- protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
- spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.
- szkopolamin: ugyanaz a hatása, mint az atropiné.
- szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat.
- szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
- szeneciomin: álmosság, konvulziók, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (hepatocelluláris nekrózis), fetotoxicitás okozója lehet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7
|
||||||||||||||||||||||||||||||||

