Szúrós csodabogyó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A csodabogyó termése |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 5000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Ruscus aculeatus |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szúrós csodabogyó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szúrós csodabogyó témájú médiaállományokat. |
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó védett növény. Egyéb elnevezései: egértövis, spárgatövis, vadpuszpáng.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
50–60 cm magas, örökzöld évelő növény. Szára felálló, dúsan elágazó. Levélszerű ellaposodott szárképletei, az ún. fillokládiumok tojásdad-lándzsásak, 1–3 cm hosszúak, 10–12 mm szélesek, ép szélűek, bőrszerűek, merev szúrós hegyben végződnek. A valóságos levéltől azért különbözők, mert rajta virág és gyümölcs terem (innen ered a neve), ami az igazi levélen soha sincs. Valódi levelei aprók, pikkelyszerűek, a levélágak tövénél helyezkednek el. Virágai aprók, fehérek v. halványzöldek, a szárképleteken lévő zöld murvák tövében rendszerint kettesével ülnek. A termés 1-2 magvú, húsos, piros bogyó. Virágzás:március-áprilisban.
Előfordulása [szerkesztés]
Bükkösök, gyertyános tölgyesek, karsztbokorerdők. Dunántúl déli részén, a hegy- és dombvidéki erdők, ligetek. Kerítésnek, Olaszországban seprűnek használják. Néhol kerti dísz; régebben vizelethajtó orvosság volt.
Források [szerkesztés]
- http://terra.ecol.klte.hu/haznov/htm/Ruscus.aculeatus.html
- http://www.bioport.hu/botanika_tartalom/csodabogyo_szuros.htm
- http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/023/pc002387.html
