Erdei mályva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei mályva
nyíló példány
nyíló példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Malveae
Nemzetség: Mályva (Malva)
Fajcsoport: Malva sect. Malva
Faj: M. sylvestris
Tudományos név
Malva sylvestris
L.
Szinonimák
  • Althaea godronii Alef.
  • Althaea mauritiana Alef.
  • Malva ambigua Guss.
  • Malva erecta C.Presl
  • Malva grossheimii Iljin
  • Malva mauritiana L.
  • Malva sylvestris var. mauritiana (L.) Boiss.
  • Malva sylvestris subsp. mauritiana (L.) Boiss.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei mályva témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei mályva témájú kategóriát.

Az erdei mályva (Malva sylvestris; magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt) a mályva nemzetségbe tartozó, egész Európában elterjedt, lágy szárú gyógynövényfaj, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli.

Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak állományai.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágporszeme elektronmikroszkóp alatt

Évelő növény. szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karéjúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyálkaanyagokat, flavonoid-szulfátokat, kis mennyiségű cseranyagot tartalmaz. A virágban kis mennyiségben antociánok, malvidin és delfinin található.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidok immunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi ziliz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).

Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]