Közönséges nyír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges nyír
Betula pendula
Betula pendula
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Nemzetség: Nyír (Betula)
Alnemzetség: Betula
Faj: B. pendula
Tudományos név
Betula pendula
Roth
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges nyír témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges nyír témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges nyír témájú kategóriát.

A közönséges nyír vagy bibircses nyír (Betula pendula) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó, természetes körülmények között leginkább a tajga éghajlati öv alatt honos fafaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyorsan növő, egylaki fa. Idős korában ágai lecsüngők. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka. Fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Hidegebb éghajlaton egyenletesebben növekszik, melegebb helyeken lazább szövetű, és jobban károsítják a kártevők és kórokozók. A nyírfa levelei szórt állásúak, ékvállúak, rombusz alakúak, kétszeresen fűrészes szélűek, viaszmirigyek vannak rajtuk. Virágai április-májusban nyílnak, a porzósok a murvalevél hónaljában három virágú álernyőt alkotnak, a termős virágok barkák, a rövid hajtások csúcsán nőnek. Termései szárnyas makkok. [1]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fája a puhafák közé számít, könnyen ég, szép hamut ad. Általában szaunák fűtésére ezt a fát használják. Nagy éhínség idején emberek is fogyasztották. Erről ír például a híres finn író, Mika Waltari Mikael c. regényének legelején. Több díszfaként árult, nemesített fajtája van, pl. 'Dalecarlica', 'Bíbor', 'Youngii'.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levelet június-július folyamán gyűjtik. A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. A nyírfalevél teája kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen. A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét vizelethajtásra használták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bernáth J.(szerk.). Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, 214. o (2000) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Betula pendula. NYME Botanikus Kert. (Hozzáférés: 2013. január 28.)