Szártalan kankalin
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 2000 Ft |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Primula vulgaris L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szártalan kankalin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan kankalin témájú médiaállományokat. |
A szártalan kankalin vagy guggonülő kankalin (Primula vulgaris) egy Magyarországon is őshonos, a Primula nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka. Magyarországon védett növény, de kertekben is telepítik, és termeszthető is.
Régebben kulcsvirágnak is hívták, mert a középkori hiedelem szerint minden zárat kinyit.
Tartalomjegyzék |
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
10–25 cm magas, lágyszárú növény. Visszás-tojásdad, 5–22 cm hosszú, vékony-ráncos lemezű levelei tőlevélrózsában állnak, fokozatosan a rövid, szárnyas nyélben keskenyednek, szélük kezdetben visszagöngyölt.
A 2,5–3 cm átmérőjű, kénsárga, csopros virágok magányosan állnak a tőkocsányok végén. A csészecimpák hegyesek, a sziromleveleken öt-öt narancssárga folt van. A párta csöve hengeres, hosszabb, mint a karimája. A virágokban sok a nektár, ezért előszeretettel gyűlnek rájuk a méhek és a korai citromlepkék.
A kertészeti változatok virágai szinte bármilyen színűek lehetnek.
Termése toktermés. Olajos magvai ragacsos tapintásúak.
Életmódja [szerkesztés]
Március-áprilisban nyílik.
Élőhelye [szerkesztés]
Üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, szurdok- és ligeterdőkben.
Felhasználása [szerkesztés]
Gyökerét köhögés elleni teákhoz keverik.
|
|||||
Dísznövénynek termesztik.
Források [szerkesztés]
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 4.
- Terra alapítvány: Primula vulgaris HUDS.
- Szártalan kankalin
