Vörösbegy

Vörösbegy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Alcsalád: Saxicolinae Nem: Erithacus Faj: E. rubecula
Tudományos név
Erithacus rubecula (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vörösbegy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösbegy témájú médiaállományokat.

A vörösbegy (Erithacus rubecula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Egy, a The Times által támogatott szavazással 1960-ban az Egyesült Királyság nem hivatalos nemzeti madarává választották. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban „Az év madarává” választotta.

A vörösbegy vagy más néven csipkemadár erdők, bokrosok madara. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol etethető főtt sárgarépával is. Rovarevő, ősszel bogyót fogyaszt. Védett madarunk, eszmei értéke: 10 000 Ft.

Előfordulása

Európában a földközi-tengeri partvidék és Észak-Skandinávia egyes részeinek kivételével megtalálható. Az Azori-szigeteken, a Kanári-szigeteken és Észak-Afrika egyes részein is. Kelet felé Közép-Oroszországig, Törökországig és Iránig.

Alfajai

• Erithacus rubecula balcanicus
• Erithacus rubecula caucasicus
• Erithacus rubecula hyrcanus
• Erithacus rubecula melophilus
• Erithacus rubecula rubecula
• Erithacus rubecula sardus
• Erithacus rubecula superbus
• Erithacus rubecula tataricus
• Erithacus rubecula valens
• Erithacus rubecula witherbyi

Megjelenése

Hossza 14 cm, szárnyfesztávolsága 26 cm és testtömege körülbelül 19,5 gramm. Tollazata hátán barna, hasán fehér, begye, mint ahogy neve is mondja, vörös.

A felnőtt

és a fiatal példány

Életmódja

Csak költési időben alkot párt. Kedveli az erdőket és a fás kerteket, majdnem mindig sűrű aljnövényzetben költ. Rovarokat, férgeket, bogyókat és magvakat fogyaszt. Általában néhány évet él, de a legidősebb elérte a 13. évét.

Szaporodása

Egy évesen éri el az ivarérettségét, áprilistól júliusig költ évente kétszer. A tojó 5–7 tojást rak, melyen 13–14 nap kotlik, ekkor a hím akár háromszor is táplálja óránként. A fiatal madarak 12–15 nap múlva repülnek ki.

Fészek tojásokkal

és kikelt fiókák

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő.

Rokon fajok

A kékbegy mellett a fülemüle is közeli rokona a vörösbegynek.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

További információk

• Video a vörösbegy téli etetéséről
• Video egy vörösbegy fészek életéről
• Képek az interneten a fajról