Újmadárszabásúak
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Mandarinréce (Aix galericulata) |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||||
|
24 rend tartozik ide |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Újmadárszabásúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Újmadárszabásúak témájú médiaállományokat. |
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae vagy régebben Carinatae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályát alkotják. Ez az csoport magában foglalja csaknem az összes ma élő madarat, közel 10 000 faj tartozik ide. Testvércsoportjuk a futómadár-szabásúak (Palaeognathae) alosztálya.
[szerkesztés] Testfelépítés
Felépítésükre jellemző, hogy szájpadjuk csontos elemei kicsi és könnyű csontokká egyszerűsödtek. Tarajos szegycsontú madarak, a szegycsonton jól fejlett taraj (carina) található, amely a repülőizmok tapadási helyéül szolgál.
Túlnyomó többségük a szárnyait mozgásszervként használja. Legtöbb fajuk röpképes, röpképtelen fajaik többségében a szárny az úszást szolgáló evező-szervvé módosult. Egyes csoportjaik szárnyukkal evezni és repülni egyaránt tudnak, ilyenek például az alkák és a búvárok.
Néhány fajnál a szárnyak kapaszkodó szervként is működnek, különösen fiókakorban, itt a szárnyak ujjain funkcionális karmok lehetnek, mint például a hoacin esetében.
Emlősöktől elzárt, szárazföldtől távoli szigeteken kialakult néhány olyan fajuk, mint például a dodó, melyeknél a szárny másodlagosan elveszítette a mozgásszervi funkciót.
[szerkesztés] Rendszerezés
A újmadárszabásúak (Neognathae) alosztályába az alábbi 24 recens rend tartozik:
- pingvinalakúak (Sphenisciformes)
- búváralakúak (Gaviiformes)
- vöcsökalakúak (Podicipitiformes)
- viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
- gödényalakúak (Pelecaniformes)
- gólyaalakúak (Ciconiiformes)
- flamingóalakúak (Phoenicopterformes)
- lúdalakúak (Anseriformes)
- sólyomalakúak (Falconiformes)
- tyúkalakúak (Galliformes)
- darualakúak (Gruiformes)
- lilealakúak (Charadriiformes)
- pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes)
- galambalakúak (Columbiformes)
- papagájalakúak (Psittaciformes)
- kakukkalakúak (Cuculiformes)
- bagolyalakúak (Strigiformes)
- lappantyúalakúak (Caprimulgiformes)
- sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
- egérmadár-alakúak (Coliiformes)
- trogonalakúak (Trogoniformes)
- szalakótaalakúak (Coraciiformes)
- harkályalakúak (Piciformes)
- verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes)
