Vándorrigó
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Turdus migratorius Linnaeus, 1766 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Vándorrigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorrigó témájú médiaállományokat. |
A vándorrigó (Turdus migratorius) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjához tartozó faj.
A Turdus nemnek egyetlen Észak-Amerikában honos faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A költési területe Észak-Amerikában Alaszka északi erdőhatárától Kanada északnyugati területein és Új-Fundlandon át egészen Mexikóig terjed. Egyes vándorrigók télen délebbre költöznek, egészen Kubáig és a Bahama-szigetekig. A vándorrigó jól alkalmazkodott a lakott településekhez; olyan remekül elboldogul arrafelé, hogy állományai sűrűbbek, mint természetes élőhelyén.
Alfajai [szerkesztés]
- Turdus migratorius migratorius
- Turdus migratorius caurinus
- Turdus migratorius propinquus
- Turdus migratorius nigrideus
- Turdus migratorius achrusterus
- Turdus migratorius confinis
- Turdus migratorius phillipsi
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 35-39.5 centiméter és testtömege 54-94 gramm. A hím háta barnásszürke, feje sötétebb, melle téglavörös (a tojóé tompább színű). Fehér torkán fekete csíkok vannak, farktöve halvány barna mintázatú. A fiatal madár háta barna; világosbarna mellét sötétbarna foltok tarkítják. Hegyes csőrével könnyen el tudja kapni a rovarokat, és le tudja csípni a bogyókat a fáról.
Életmódja [szerkesztés]
A madár nyáron párban, télen rajokban él. Különböző élőhelyeken él:ritkább erdőkben, nyílt, bozótos terepeken és erdők szélén is megtalálható. Az ember fakivágása a termőföldek nyerése okából arra vezet hogy a vándorrigó is egyre elterjedtebb, mivel manapság több egyed él lakott településen, mint eredeti élőhelyen. Télen déli telelő helyeire vonul, a megtett táv nagysága függ a tél keménységétől. Az Egyesült Államok egyes területein a vándorrigó egész évben megtalálható. Kedveli a kerti gyümölcsöket és a vad bogyókat, télen szinte nem is eszik egyebet. Mivel sok bogyós gyümölcsöt fogyaszt, szerepet játszik sok cserje és fafaj terjesztésében. Rovarokat is fogyaszt, kedveli a bogarakat és a hernyókat, de eszik mellette sáskákat, legyeket, pókokat, férgeket, ezerlábúakat és csigákat is.
Szaporodása [szerkesztés]
A hím a talajon udvarol a tojónak. Szaladgál körülötte, farktollait legyezőszerűen széttárja, szárnyait pedig remegteti. A tojókat gyakran 3–4 hím veszi körül. Leggyakrabban egy fa vagy bokor ágvillájába építi fészkét. Lakott területen előszeretettel készíti fészkét párkányzatra, kapu vagy kerítés oszlopra, ereszcsatornára vagy verandára. A fészket a tojó készíti, a hím hordja az építőanyagot. A fészek alapanyaga sárrétegből, fűszálakból, növények szárából áll. Költési időszaka délen április elején, északon május közepéig tart. Évente legfeljebb 3 fészekaljat rak, de elterjedésük északi részén évente csak egyszer költenek. Egy fészekalj 3-5 halványkék tojásból áll, melyeken a tojó 11-14 napig kotlik, de a költési időszak vége fele néha rövid ideig a hím is melegíti a tojásokat. Kezdetben a szülők együtt etetik és tartják tisztán a fészket, úgyhogy az ürüléket lenyelik. Mikor a fiókák röpképesek lesznek a hím veszi át a gondozást, így a tojó neki kezd a következő költésnek. A fiatal madarak 14-16 nap után repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
Jól alkalmazkodott a lakott településekhez; olyan remekül elboldogul ott, hogy gyakoribb mint eredeti élőhelyén.
Érdekességek [szerkesztés]
- A vándorrigó olykor évről évre ugyan ahhoz a fészekhez tér vissza. Minden költési időszakban tapasztanak hozzá kicsit, kijavítják. Hat év alatt a fészek akár 20 centiméter vastagságúra is megnőhet.
- Megosztja a fészkét más fajokkal is. Volt rá példa, hogy egy fészekben 4 vándorrigó fióka mellett 2 pintyfiókát és 4 pintytojást találtak. A két különböző faj idős egyedei az összes fiókát táplálták.
- Arra is akad példa, hogy a madarak túl érett gyümölcstől „ittas” állapotba kerültek.
- A téli pihenőhelyek nagyon sok madárnak adhatnak otthont. Egy alkalommal Floridában mintegy 50.000 példányból álló madárrajt figyeltek meg.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk [szerkesztés]
- Turdus
- Madárfajok
- Kanada madarai
- Az USA madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Mexikó madarai
- Kuba madarai
- Guatemala madarai
- Ausztria madarai
- Belgium madarai
- A Kajmán-szigetek madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Németország madarai
- Grönland madarai
- Haiti madarai
- Izland madarai
- Írország madarai
- Norvégia madarai
- Puerto Rico madarai
- Svédország madarai
- A Turks- és Caicos-szigetek madarai
- Az Egyesült Királyság madarai

