Vándorrigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vándorrigó
American Robin 2006.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Turdus
Faj: T. migratorius
Tudományos név
Turdus migratorius
Linnaeus, 1766
Elterjedés
American Robin-rangemap.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vándorrigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorrigó témájú kategóriát.

A vándorrigó (Turdus migratorius) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjához tartozó faj.

A Turdus nemnek egyetlen Észak-Amerikában honos faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési területe Észak-Amerikában Alaszka északi erdőhatárától Kanada északnyugati területein és Új-Fundlandon át egészen Mexikóig terjed. Egyes vándorrigók télen délebbre költöznek, egészen Kubáig és a Bahama-szigetekig. A vándorrigó jól alkalmazkodott a lakott településekhez; olyan remekül elboldogul arrafelé, hogy állományai sűrűbbek, mint természetes élőhelyén.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Turdus migratorius migratorius
  • Turdus migratorius caurinus
  • Turdus migratorius propinquus
  • Turdus migratorius nigrideus
  • Turdus migratorius achrusterus
  • Turdus migratorius confinis
  • Turdus migratorius phillipsi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 35-39.5 centiméter és testtömege 54-94 gramm. A hím háta barnásszürke, feje sötétebb, melle téglavörös (a tojóé tompább színű). Fehér torkán fekete csíkok vannak, farktöve halvány barna mintázatú. A fiatal madár háta barna; világosbarna mellét sötétbarna foltok tarkítják. Hegyes csőrével könnyen el tudja kapni a rovarokat, és le tudja csípni a bogyókat a fáról.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár nyáron párban, télen rajokban él. Különböző élőhelyeken él:ritkább erdőkben, nyílt, bozótos terepeken és erdők szélén is megtalálható. Az ember fakivágása a termőföldek nyerése okából arra vezet hogy a vándorrigó is egyre elterjedtebb, mivel manapság több egyed él lakott településen, mint eredeti élőhelyen. Télen déli telelő helyeire vonul, a megtett táv nagysága függ a tél keménységétől. Az Egyesült Államok egyes területein a vándorrigó egész évben megtalálható. Kedveli a kerti gyümölcsöket és a vad bogyókat, télen szinte nem is eszik egyebet. Mivel sok bogyós gyümölcsöt fogyaszt, szerepet játszik sok cserje és fafaj terjesztésében. Rovarokat is fogyaszt, kedveli a bogarakat és a hernyókat, de eszik mellette sáskákat, legyeket, pókokat, férgeket, ezerlábúakat és csigákat is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím a talajon udvarol a tojónak. Szaladgál körülötte, farktollait legyezőszerűen széttárja, szárnyait pedig remegteti. A tojókat gyakran 3–4 hím veszi körül. Leggyakrabban egy fa vagy bokor ágvillájába építi fészkét. Lakott területen előszeretettel készíti fészkét párkányzatra, kapu vagy kerítés oszlopra, ereszcsatornára vagy verandára. A fészket a tojó készíti, a hím hordja az építőanyagot. A fészek alapanyaga sárrétegből, fűszálakból, növények szárából áll. Költési időszaka délen április elején, északon május közepéig tart. Évente legfeljebb 3 fészekaljat rak, de elterjedésük északi részén évente csak egyszer költenek. Egy fészekalj 3-5 halványkék tojásból áll, melyeken a tojó 11-14 napig kotlik, de a költési időszak vége fele néha rövid ideig a hím is melegíti a tojásokat. Kezdetben a szülők együtt etetik és tartják tisztán a fészket, úgyhogy az ürüléket lenyelik. Mikor a fiókák röpképesek lesznek a hím veszi át a gondozást, így a tojó neki kezd a következő költésnek. A fiatal madarak 14-16 nap után repülnek ki.

Fészekben lévő tojások
fiókái
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól alkalmazkodott a lakott településekhez; olyan remekül elboldogul ott, hogy gyakoribb mint eredeti élőhelyén.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vándorrigó olykor évről évre ugyan ahhoz a fészekhez tér vissza. Minden költési időszakban tapasztanak hozzá kicsit, kijavítják. Hat év alatt a fészek akár 20 centiméter vastagságúra is megnőhet.
  • Megosztja a fészkét más fajokkal is. Volt rá példa, hogy egy fészekben 4 vándorrigó fióka mellett 2 pintyfiókát és 4 pintytojást találtak. A két különböző faj idős egyedei az összes fiókát táplálták.
  • Arra is akad példa, hogy a madarak túl érett gyümölcstől „ittas” állapotba kerültek.
  • A téli pihenőhelyek nagyon sok madárnak adhatnak otthont. Egy alkalommal Floridában mintegy 50.000 példányból álló madárrajt figyeltek meg.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]