Új-Fundland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új-Fundland (Newfoundland, Terre-Neuve, Talamh an Éisc)
Gros Morne NP westernbrookpond3.jpg
Közigazgatás
Ország  Kanada
Tartomány Új-Fundland és Labrador
Székhely St. John’s
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Terület 111 390 km²
Legmagasabb pont Cabox, 814 m
Elhelyezkedése
Newfoundland map.png
é. sz. 48° 34′, ny. h. 55° 47′Koordináták: é. sz. 48° 34′, ny. h. 55° 47′
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Fundland témájú kategóriát.

Új-Fundland (angolul Newfoundland, IPA: ['njufən(d)lænd]; franciául Terre-Neuve, írül Talamh an Éisc) nagy sziget Kanada atlanti partjainál. Kanada Új-Fundland és Labrador tartományának legsűrűbben lakott része.

Korábbi, latin neve Terra Nova, amelyet 1497-ben az olasz tengerész Giovanni Cabotótól (John Cabot) kapott.

2001-ig a kanadai tartomány neve egyszerűen Új-Fundland volt, ekkor azonban a nevéhez hozzáillesztették Labradort is (postai kódja is ezért változott NF-ről NL-re).

A szigetet már a vikingek is ismerték, Vinland néven.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Labrador-félszigettől a Belle Isle-szoros választja el, a Cape Breton-szigettől pedig a Cabot-szoros. A sziget a Szent Lőrinc-folyó torkolatát zárja el a tenger felől. kialakítva a kevert vizű Szent Lőrinc-öbölt, a világ legnagyobb torkolatvidékét. A sziget legközelebbi szomszédja Saint-Pierre és Miquelon, Franciaország tengerentúli területe.

Új-Fundland 111 390 km² területen terül el, ezzel a világ 16. és Kanada negyedik legnagyobb szigete. A tartomány fővárosa, St. John’s, a sziget délkeleti csücskében van. A Spear-fok, a fővárostól valamivel délre, Észak-Amerika legkeletibb pontja.

Új-Fundland szigetének lakossága 2001-ben 466 172 volt. De Új-Fundland részének tekintik a közeli szigeteket is (New World, Twillingate, Fogo és Bell-szigetek) és velük együtt Új-Fundland lakossága 485 066 volt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Birkenhead, Lord. The story of Newfoundland (2nd ed. 1920) 192pp edition
  • Joseph Hatton and Moses Harvey, Newfoundland: Its History and Present Condition, (London, 1883) complete text online* MacKay, R. A. Newfoundland: Economic, Diplomatic, and Strategic Studies, (1946) online edition
  • Millais, John Guille. The Newfoundland Guide Book, 1911: Including Labrador and St. Pierre (1911)? online edition; also reprinted 2009
  • Moyles, Robert Gordon, ed. "Complaints is Many and Various, But the Odd Divil Likes It": Nineteenth Century Views of Newfoundland (1975).
  • Neary, Peter, and Patrick O'Flaherty, eds. By Great Waters: A Newfoundland and Labrador Anthology (1974)
  • D. W. Prowse, A History of Newfoundland (1895), current edition 2002, Boulder Publications, Portugal Cove, Newfoundland. complete text online
  • Charles Pedley, History of Newfoundland, (London, 1863) complete text online
  • Philip Tocque, Newfoundland as it Was and Is, (London, 1878) complete text online
  • Arnold Kennedy, Sport and Adventure in Newfoundland and West Indies, (London, 1885) complete text online
  • Moses Harvey, Newfoundland, England's Oldest Colony, (London, 1897) complete text online
  • F. E. Smith, The Story of Newfoundland, (London, 1901)
  • Beckles Wilson, The Truth About Newfoundland, The Tenth Island, (second edition, London, 1901)
  • J. P. Howley, Mineral Resources of Newfoundland, (St. John's, 1909)
  • P. T. McGrath, Newfound in 1911, (London, 1911)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg az új-fundland címszót a Wikiszótárban!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Fundland témájú médiaállományokat.