Brit Columbia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brit Columbia (British Columbia)
Brit Columbia címere
Brit Columbia címere
Brit Columbia zászlaja
Brit Columbia zászlaja
British Columbia-map.png
Közigazgatás
Székhely Victoria
Legnagyobb város Vancouver
Hivatalos nyelv angol
Alkormányzó Judith Guichon
Miniszterelnök Christie Clark
Adatok
Terület 944 735 km2
Népesség 4 428 356[1]

Brit Columbia (angolul:British Columbia (BC), franciául: la Colombie-Britannique, C.-B.) Kanada legnyugatibb tartománya, „a Csendes-óceán kapujának” is nevezik. Területe akkora mint Németország, Franciaország, Hollandia, Ausztria és Belgium együttvéve. Itt található Kanada kevés borvidékeinek egyike, az Okanagan ahol kiváló almabort készítenek. De Brit Columbia mégsem erről, hanem gyönyörű fjordjairól és fenyőerdőiről híres, mi sem bizonyítja ezt jobban mint a turizmus aránya a tartomány bevételében, mely eléri a 75%-ot. 2008-as becslés alapján a lakosság 4 428 356 fő.[1]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brit Columbiát nyugatról a Csendes-óceán, keletről a Sziklás-hegység és Alberta, délről az USA 3 állama (Washington, Idaho, Montana), északról Yukon terület és Alaszka határolja

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sok folyót találhatunk a tartományban. Ezek közül a legnagyobbak a Columbia, a Stikine-folyó, a Thompson, és Fraser folyók.
A tavak közül a legjelentősebbek a Shupswap, Kalamalka és Okanagan tó.

Tájegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány 4 nagy térségre osztható:

  • a Sziklás-hegység keleten meredek, 3000 m-nél magasabb hegyvonulatokat képez
  • a Középső-fennsík (Central plateau) melyet az egykori glaciális mozgások alakítottak ki
  • a Parti-hegység (Coast Range) mely még magasabb vonulatokat képez, mint a Sziklás-hegység
  • valamint a közel 6000 sziget, melynek nagy része lakatlan

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brit Kolumbiában 7 nemzeti park található Kanada nemzeti parkjai közül.:

  • Glacier NP: A Glacier Nemzeti Park a Columbia-hegységben található, területe 1.349 km². A kiterjedt gleccserek mellett a nemzeti parkban található a Kanada egyik legkorábbi közlekedési útvonalának is emléket állító Rogers Pass nemzeti történeti emlékhely is. A nemzeti parkot 1886-ban alapították.
  • Gwaii Haanas NP: A Gwaii Haanas Nemzeti Park és Haida Világörökségi Terület a Sarolta királynő (Qween Charlotte)-szigetek déli részén található. A nemzeti parkot 1993-ban alapították, és a kanadai kormányzat, valamint a Haida nép (indián őslakosok) közös kormányzata irányítja. A Gwaii Haanas a Sarolta királynő-szigetek elnevezése az őslakosok nyelvén. A szigetekre csak tengeri kajakkal, hajóval, vagy charter-rendszerű hidroplánnal lehet belépni.
  • Kootenay NP: A Kootenay Nemzeti Park Brit Kolumbia délkeleti, illetve Alberta tartomány délnyugati részén terül el, a kanadai Sziklás-hegység területén, összesen 1406 km²-en, és egyben világörökségi terület is. A nemzeti park 918 és 3424 m közötti tengerszint feletti magasságban terül el, és keletről a Banff Nemzeti Parkhoz, északról a Yoho Nemzeti Parkhoz csatlakozik. 1920-ban alapították.
  • Mount Revelstoke NP: A Mount Revelstoke Nemzeti Park 260 km² nagyságú, a Columbia hegységben, a Glacier Nemzeti Park közelében helyezkedik el. 1914-ben alapították, területén található a világ egyetlen nem partvidéki mérsékelt övi esőerdeje.
  • Pacific Rim NP: A Pacific Rim Nemzeti Park Vancouver-sziget délnyugati partvidékén található, 3 elkülönülő területet foglal magába. Teljes területe 511 km², mely szárazföldet és tengeri területeket egyaránt felölel. Legnagyobb értéke a szigetet borító mérsékelt övi esőerdő diverz növény- és állatvilága.
  • Yoho NP: 1313 km² kiterjedésű, a legkisebb a kanadai Sziklás-hegységben található 4 nemzeti park közül. A nemzeti parkok, valamint 3 további regionális védett terület együttesen alkotják a Kanadai Sziklás-hegység Világörökségi Területet.
  • Gulf Islands NP: A Gulf Islands Nemzeti Park 33 km² kiterjedésű, 16 szigetet, tengeröblöket és zátonyokat foglal magában. A nemzeti park a Vancouver-sziget délkeleti részén elhelyezkedő szigetvilágot öleli fel, a legközelebbi város Sidney. 2003-ban alapították.

A szövetségi nemzeti parkok mellett regionális védett területek, ökológiai rezervátumok, összesen mintegy 800 különböző terület áll természetvédelmi oltalom alatt. Ez a tartomány 12,5%-a, összesen 114 000 km².

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vancouvertől északra és keletre lévő hegyek megvédik a várost és környékét a hideg északi szelektől így a város környékének éghajlata nagyon kellemes. Itt található Kanada egyetlen óceáni éghajlatú területe. Így Vancouveré a legmelegebb Kanadai város címe, és itt a legmelegebb a tél az országban. Az óceáni éghajlatnak köszönhetően itt vannak a legnagyobb esők, amelyek a tartomány belseje felé fokozatosan csökkennek. Így míg Vancouverben az éves csapadékmennyiség elérheti a 3000–4000 mm-t, addig a tartomány belsejében már csak 300 mm esik évente. Ezt a kis területet kivéve a tartomány éghajlata hegyvidéki az erre jellemző adatokkal: hosszú hideg tél, rövid és mérsékelt nyár.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai érintkezés előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai bevándorlók előtt Brit Columbiát már több indián nép lakta. A bella coola, haida, kwakiutl, nutka, salis és csimsian voltak a legjelentősebbek. Kiváló halászok és bálnavadászok voltak, jelentős számú totemoszlopot és cédrusházat hagytak ránk.

Kwakwaka'wakw indián szobor, 19. sz 2. fele

Brit Columbia felfedezése és megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európai, aki Brit Columbiát láthatta az Sir Francis Drake volt, aki 1579-ben kutatott az akkoriban sokak által keresett északnyugati átjáró után. De csak 200 évvel később, 1778-ban lépett először európai ember Brit Columbia földjére a brit James Cook személyében, ő is az északnyugati átjáró nyomában járt itt. 1786-ra ugyanezen a helyen (Vancouver-sziget) már folyt a szőrmekereskedés, természetesen a britek által.
Miközben folyt az amerikai függetlenségi háború, Nagy-Britannia és Spanyolország közt majdnem kitört egy háború a terület birtoklásáért, de a spanyolok meghátrálása következtében a terület brit fennhatóság alá került, és 1792 a britek George Vancouver kapitány vezetésével megkezdték az új gyarmat feltárását.
A területen egyre több társaság alakított ki kereskedelmi állomásokat, és a rivalizálás is egyre nagyobb lett köztük. Az 1800-as évek elejére 2 nagy társaság versengett az állomásokért: a Hudsons Bay company és a North West company. A "háborút" az előbbi, a Hudsons Bay nyerte 1821-ben az NW co. magába olvasztásával. Így 30 éven át uralta a terület szőrmekereskedelmét.
A területet az USA terjeszkedésével újabb háború veszélyeztette, ezúttal Nagy-Britannia és az USA között, de ezt is békésen oldották meg az 1846-os Oregon megállapodással.
A tartományt 1858-ban bevándorlók árasztották el, a Fraser folyóban ugyanis aranyat találtak. Ugyanebben az évben egyesítették a területet egy gyarmattá, azaz Brit Columbiává, de a nevét később, 1866-ban kapta Viktória királynőtől. Végül 1871-ben csatlakozott a Kanadai Szövetséghez, és így Kanada 6. tartománya lett.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brit Columbia számtalan természeti kinccsel rendelkezik. A legjelentősebbek a fa, hal és ércek (réz, cink, arany, ólom), de az Okanagan-völgyben gyümölcstermesztés is van. Ezeken kívül találunk még kőolaj és földgáz kitermelést is. A fő bevételi forrás mégis a turizmus.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többség angolszász eredetű, a második legnagyobb csoportot az ázsiaiak alkotják, melyeknek száma a '70-es évek óta radikálisan megnőtt. A magyar lakosság száma eléri a 43 515 főt, ez a tartomány 1,12%-a.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brit Columbia témájú médiaállományokat.