Alberta (tartomány)
| Alberta | |||
|
|||
 |
|||
| Közigazgatás | |||
| Székhely | Edmonton | ||
| Legnagyobb város | Calgary | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Alkormányzó | Donald Ethell | ||
| Miniszterelnök | Ed Stelmach | ||
| Adatok | |||
| Terület | 661 848 km2 | ||
| Népesség | 3 512 368[1] fő | ||
Alberta Kanada egyik tartománya, az ország délnyugati részében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közigazgatás
Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.
Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.
[szerkesztés] Természeti viszonyok
Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).
A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.
Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.
[szerkesztés] A tartomány történelme
A nagyobb indián törzsek:
- krí,
- feketeláb,
- „assiniboine” (angol megnevezés),
- „sarcee” (angol megnevezés).
Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.
A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.
Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.
[szerkesztés] Politika
A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, amely a brit hagyományokat követi.
Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mível a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.
[szerkesztés] Éghajlat
Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak-déli irányban, kelet-nyugat irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a -30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.
[szerkesztés] Gazdaság
A 19-20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.
[szerkesztés] Lakosság
A tartományban 3 290 350 lakosa volt 2006-ban. [2] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenkén. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.
Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.
[szerkesztés] Látnivalók
Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a világ legnagyobb rodeója a maga nemében a világon.
A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Statisztikai hivatal népességbecslések
- ↑ Kanadai statisztika: Census 2006
[szerkesztés] Források
|
||||||||||
