Ontario

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ontario
Ontario címere
Ontario címere
Ontario zászlaja
Ontario zászlaja
Ontario, Canada.svg
Közigazgatás
Székhely Toronto
Legnagyobb város Toronto
Hivatalos nyelv angol (de facto)
Alkormányzó David C. Onley
Miniszterelnök Kathleen Wynne
Adatok
Terület 1 076 395 km2
Népesség 12 861 940[1]

Ontario tartomány Kanada délkeleti részében. Kanada legnépesebb tartománya, területét tekintve pedig Quebec után - a kanadai territóriumokat nem számítva - a második legnagyobb.

Fővárosa Toronto, Kanada legnagyobb városa, de Ontarióban van a kanadai szövetségi állam fővárosa, Ottawa is. A tartomány népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 januári becslése szerint 12 861 940[1], Kanada teljes népességének több, mint egyharmada. Területe 1 076 395 km² (Magyarország tizenkétszer férne el benne), szárazföldi területe 917 741 km², édesvízi területe 158 654 km².[2] Bővelkedik vízterületekben, nevét is az Ontario-tóról kapta. (A tó neve a huron ontarí:io szókapcsolatból származik, amelynek jelentése „nagy tó”, vagy az irokéz skanadario - vagyis „szép víz” - szókapcsolatból.)

Egyike Kanada alapító tartományainak (Quebeckel, Új-Brunswickkal és Új-Skóciával együtt). Kanada legjelentősebb ipari tartománya, amely 2004-ben a teljes kanadai ipari termelés 52%-át adta.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toronto üzleti negyede.

Nyugati szomszédja Manitoba tartomány, keleten Quebec, délen az Amerikai Egyesült Államok tagállamai: nyugatról kelet felé haladva Minnesota, Michigan, Ohio, Pennsylvania (az Erie-tónál) és New York. Közös határai az Egyesült Államokkal többnyire természetesek, az Erdők tavától (angolul Lake of the Woods) a Nagy Tavakon keresztül a Szent Lőrinc-folyóig Cornwall közelében. Ontario az egyetlen kanadai tartomány, amely szomszédos a Nagy Tavakkal.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ontario a következő földrajzi régiókból áll:

  • Északnyugaton és a középső vidékeken a gyéren lakott Kanadai pajzs, amely a tartomány területének több mint felét foglalja el. Jobbára terméketlen vidék, de ásványkincsekben, tavakban és folyókban gazdag. Alrégiói Északnyugat-Ontario és Északkelet-Ontario.
  • Az északi és északkeleti periférián a gyakorlatilag lakatlan, mocsaras, illetve ritkás erdőkkel fedett Hudson-öböl alföld.
  • A mérsékelt éghajlatú, termékeny és sűrűn lakott vidékek a Nagy Tavak mentén és Szent-Lőrinc folyó völgyében helyezkednek el délen. Dél-Ontario alrégiói: Délnyugat-Ontario (nyugati részeit korábban Nyugat-Ontariónak nevezték), az Ontario-tó nyugati vége körül az Aranypatkó (angolul Golden Horseshoe), Közép-Ontario (bár földrajzilag nem ez a tartomány közepe) és Kelet-Ontario.
Tipikus tájkép a kanadai pajzs vidékén.
A Niagara messziről, 2005-ben készült fotó.

Bár igazi hegyvidékek a tartományban nincsenek, nagy fennsíkokkal rendelkezik, elsősorban az északnyugat-délkeleti irányban elnyúló Kanadai pajzs vidékén, illetve a déli régión keresztülvágó Niagara-lépcső.

Az észak-amerikai lombhullató erdők zónája lefedi Ontario délnyugati részét, északi határa a Nagy-Toronto térség az Ontario-tó nyugati végén.

Az Ezer sziget egy látképe.

A tartomány legismertebb természeti szépsége a Niagara-vízesés. A Szent Lőrinc-csatorna rendszerén a tengerjáró hajók egészen az Ontario északnyugati részében lévő Thunder Bayig juthatnak el.

A Huron-tótól északra számított Észak-Ontario a tartomány területének mintegy 85%-át foglalja el, a lakosság 94%-a ugyanakkor Dél-Ontarióban él.

Délnyugat-Ontarióban, Windsor és Detroit közelében található az Erie-tóba nyújtózó Point Pelee Nemzeti Park, a szárazföldi Kanada legdélibb területe. (Az Erie-tavon lévő, még Kanadához tartozó Pelee-sziget és Középső sziget még ettől is kicsit délebbre vannak.)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az vidéken az indiánok mellett sokáig csak nagyon kevés európai származású ember élt. A népesség akkor indult növekedésnek, amikor a brit kormány az amerikai függetlenségi háború meg az 1812-es háború idején a hozzá hű lojalistákat, akik az Amerikai Egyesült Államokból menekülni kényszerültek, itt telepítette le. Emiatt alakult ki az a helyzet, hogy Québec máig francia nyelvű, Ontario pedig angol.

A vasúthálózat kiépülése után indult meg a nagyarányú európai bevándorlás. Bár az újonnan érkezett bevándorlók egy része tovább ment még nyugatabbra, Ontario lakossága is gyorsan nőtt. Ugyanakkor az északi vidékek nagyon gyér lakosságúak máig.

Sokféle ipar települt meg, de a 20. század folyamán a fő jövedelemforrás a gépkocsigyártás volt. Az 1970-es évektől kezdve az újonnan érkezett bevándorlók többsége már nem európai eredetű, így az eredetileg angolszász tartomány mára multikulturálissá vált.

Területének fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanadai tartományok határainak fejlődése.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ontario témájú médiaállományokat.

Angol nyelven: