New York (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
New York
New York zászlaja
New York zászlaja
New York címere
New York címere
Közkedvelt elnevezés: Empire State
Mottó: Excelsior (latin) – Egyre magasabbra
Map of USA highlighting New York.png
Közigazgatás
Fővárosa Albany
Legnagyobb város New York
Kormányzó David Paterson
Hivatalos nyelv nincs
Postai rövidítés NY
ISO 3166-2 US-NY
Felvétel az Unióba
sorrendben 11.
dátuma 1788. július 26.
Rangsor
terület szerint 27.
népesség szerint 3.
népsűrűség szerint 6.
Népesség
Népesség 19 465 197 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 155,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 141 205 km²
ebből víz 13,3 %
Időzóna EST: UTC-5
Szélesség é. 40°29'40" - é. 45°0'42"
Hosszúság ny. 71°47'25" - ny. 79°45'54"
Kiterjedés
kelet-nyugati 455 km
észak-déli 530 km
Domborzat
legmagasabb pont 1629 m
átlagmagasság 305 m
legalacsonyabb pont 0 m
New York weboldala

New York (nuː ˈjɔrk) az Amerikai Egyesült Államok Közép-Atlanti és északkeleti régiójának egyik állama, és harmadik legnépesebb állam is egyben. Az állam délről New Jersey-vel és Pennsylvania-val, keletről Connecticut-tal, Massachusetts-cel és Vermont-tal határos. A tengeren át a Long Island keleti részén fekvő Rhode Island-del határos, míg közös nemzetközi határai vannak a kanadai Ontario-val és Québec-kel. Gyakran említik New York államként, nem összetévesztendő New York City-vel. Mind az állam, mind a város egy 17. századi yorki herceg, James Stuart – később II. Jakab angol és VII. Jakab skót királyként ismert – után kapta nevét.

New York államot algonkinok, irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be, amikor a 17. század elején holland és francia nemzetiségű csoportok költöztek a területre. 1609-ben Henry Hudson állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a jelenlegi Albany területén 1614-ben, és 1624-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t, mind Manhattant. Később, 1664-ben bekebelezték a britek.

A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. Az Amerikai függetlenségi háború csatáinak egyharmada New York területén folyt. Az állam 1776. július 9-én vált függetlenné, alkotmányát 1777-ben iktatták törvénybe. Az állam 1788. július 26-án hagyta jóvá az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, amivel létrejött a tizenegyedik állam.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York területe 54 556 négyzetmérföld (141 300 km2), ezzel az Egyesült Államok 27. legnagyobb állama.[2] Az Appalache-hegység vonulata uralja az állam keleti részét, míg északról a Champlain-tó a völgy legfőbb jellegzetessége, melyben a Hudson-folyó folyik délre az Atlanti-óceán felé. A robusztus Adirondack-hegység fekszik a vonulat nyugati részén hatalmas vad tájaival. Az állam déli részének legnagyobb területe az Allegheny-platón terül el, mely a Catskill-hegység délkeleti feléből emelkedik ki. Nyugati területét az Allegheny-folyó, illetve a Susquehanna és Delaware-folyó rendszerei hálózzák be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az Adirondack egyik tagja, a Marcy-hegy.[3]

New York határos a Nagy-tavak két tagjával, az Erie-tóval és az Ontarióval, melyek a Niagara-folyó felé tartanak; a kanadai Ontario és Québec tartományokkal; a Champlain-tóval; három új-angliai állammal (Vermont, Massachusetts, Connecticut); az Atlanti-óceánnal és két Közép-Atlanti állammal, New Jersey-vel és Pennsylvaniával. Ezen kívül közös vízi határa van Rhode Island-del.

New York területe

New York városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók, hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobb nemzeti park az Egyesült Államokban. Nagyobb, mint a Yellowstone, a Yosemite, a Grand Canyon, a Glacier és az Olympic Nemzeti Parkok együtt.[4] New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre a Niagara-vízesésnél. A vízesés népszerű uticélja az Egyesült Államokba látogatóknak. A Hudson-folyó a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé áramlik, anélkül, hogy lecsapolná a George- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél a Champlain-tóba ürül, annak északi vége Kanada irányába nyúlik, ahol belefolyik a Richelieu- majd a St. Lawrence-folyókba. New York város öt kerülete közül négy a Hudson-folyó torkolatánál fekvő három szigeten helyezkedik el; ezek Manhattan, Staten Island, illetve Brooklyn és Queens Long Islanden.

Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy határvonal kijelölése nagy viták tárgya.[5] New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan meghatározás szerint a Southern Tier-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos vidéket foglalja magában,[6] valamit a North Country, melybe beletartozhat bármi a kanadai határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.[7]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár a Köppen-féle osztályozás alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik.[8] New York időjárását két szárazföldi légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg, száraz légtömeg.

A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).

A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös. New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F), ez az állam legnagyobb részére jellemző.

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adirondack Park, az Egyesült Államok legnagyobb parkja

New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. Az Adirondack Park területe megyezeik Vermont államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja.[4] 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park létrehozásához vezetett, először George Perkins Marsh Men and Nature című művében jelent meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt állította, a Föld olyan sivárrá válna, mint a Hold.[9]

A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté,[10] ami kimondja, hogy a területet óvni kell, és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold) terület[10] hiúzoknak, menyéteknek és vidráknak ad otthont, és nagyjából 400 fekete medve él arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény hálózza be a parkot.

A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyet George Washington elnökségének idején építtetett az Egyesült Államok 2. Kongresszusa.[11] Ez az egyik legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.

A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű úticélja a sporthorgászoknak.[12]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

17. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York 1777-ben

A 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek a delaver, irokéz és más bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort Nassau (1614., a mai Albany közelében), Fort Orange (1624., a mai Albanytól délre), ami Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625.), ami New Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653., napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és New York tartományaként irányították azt.

Amerikai polgárháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1760-as években szerveződött meg a Szabadság Fiai nevű politikai csoport New Yorkban, mely nyíltan szembeszállt a brit uralommal. A 1765-ös bélyegtörvény kiadása óta működtek aktívan. Fő céljuk egyike volt a bélyegtörvény által kivetett adók beszedésének megakadályozása.

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellis Island[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadságszobor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága
Népszámlálás
éve
Lakosság

1790 340 120
1800 589 051
1850 3 097 394
1900 7 268 894
1910 9 113 614
1920 10 385 227
1930 12 588 066
1940 13 479 142
1950 14 830 192
1960 16 782 304
1970 18 236 967
1980 17 558 072
1990 17 990 455
2000 18 976 457
2010 19 465 197

Kalifornia és Texas után New York az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb állama, ehhez hozzájárul persze a Föld egyik legnagyobb városa, New York is.

  • 62,0% fehér
  • 15,9% fekete
  • 15,1% latin
  • 5,5% ázsiai
  • 0,4% amerikai őslakó
  • 3,1% vegyes

Nemzetiség szerint az első négy helyezett:

  • afro-amerikai 15,9%
  • olasz 14,4%
  • ír 12,9%
  • német 11,2%

Politika és kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi, 1938-ban elfogadott alkotmánya szerint New York államot, csak úgy, mint az Egyesült Államok többi államát, három ágú kormányzati rendszer irányítja: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalmi ág.

New York fővárosa Albany. További alárendelt politikai egységei 62 megye, illetve 4200 önkormányzati egység, New York városai és falvai. New York állam önkormányzata a legnagyobb az Egyesült Államok területén belül, lakossága teszi ki az USA 42%-át.[13] Az államban erős egyensúlyhiány áll fenn a kormányzati kifizetésekben. New York állam minden egy dollárnyi befizetett adó után 82 centet kap, ezzel az államok listájának az alján, mindössze a 42. helyen áll a kormányzati kifizetések terén.[14]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2010. évi népszámlálás
  2. 'Land and Water Area of States, 2000' (angol nyelven). infoplease.com. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
  3. 'Elevations and Distances' (angol nyelven). USGS. (Hozzáférés: 2009. december 8.)
  4. ^ a b 'The Adirondack Park' (angol nyelven). Adirondack Park Agency. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  5. Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1619. o (2005. szeptember 30.). ISBN 0-8156-0808. 
  6. Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1437. o (2005. szeptember 30.). ISBN 0-8156-0808. 
  7. Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1119. o (2005. szeptember 30.). ISBN 0-8156-0808. 
  8. 'The Climate of New York' (angol nyelven). New York State Climate Office - Cornell University. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  9. Marsh, George Perkins. Man and nature: or, Physical geography as modified by human action (angol nyelven). Scribner (1864) 
  10. ^ a b 'History of The Catskill Park ' (angol nyelven). catskillpark.org. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  11. 'Montauk Point Lighthouse' (angol nyelven). montauklighthouse.com. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  12. 'Hither Hills State Park' (angol nyelven). nysparks.state.ny.us. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  13. '2006 Annual Report on Local Governments' (angol nyelven). Office of the New York State Comptroller. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  14. 'Federal Spending Received Per Dollar of Taxes Paid by State, 2005' (angol nyelven). taxfoundation.org, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2010. június 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]