Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az alkotmány eredeti kéziratának első oldala

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angolul: Constitution of the United States of America) az Amerikai Egyesült Államok alaptörvénye, az ország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét a pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Mindösszesen huszonhét alkalommal egészítették ki; az első tíz alkotmánykiegészítés Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az előbb említett huszonhét alkotmánykiegészítésből.

Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van.

Történeti összefoglaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkotmány a Konföderációs Cikkelyek egy felújított változata. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy az Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusában a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, és miután 1788. június 21-én az életbe léptetéshez szükséges többséghez tizenhárom államból kilencedikként New Hampshire is aláírta, 1789. március 4-én hatályba lépett.

1787-ben az Egyesült Államok alkotmánya a világon az elsők között volt, amely kinyilvánította a zsidók egyenjogúságát (a legelső amerikai állam, amelyik egyenlővé tette a zsidókat, Virginia volt 1785-ben, teljes egyenlőségben részesítette a őket, polgári és vallási értelemben egyaránt).

Szövegezés, ratifikációs kívánalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1787 szeptemberében 5 állam küldöttei találkoztak az Annapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőit Philadelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után 1787. február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivétel Rhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgozzák ki. A philadelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen ( a résztvevő államok számára).

A philadelphiai konvenció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konvenció nem hivatalos napirendje a főleg James Madison által megfogalmazott Virginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:

  • Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal.
  • A törvényhozás által választott végrehajtó elnök.
  • Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal.
  • A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben.

A kisebb államok ehelyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.

A kompromisszum kovácsa Roger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyzetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították, ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.

A ratifikáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a Kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.

1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.

Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i New Hampshire-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött.

Történelmi hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok az amerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, továbbá a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig a Kr. e. 2. századi Polübiosz hatását tükrözi, aki a Római Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.

Az Alkotmány ratifikálása államonként
  Dátum Állam Szavazatok
Igen Nem
1 1787. december 7. Delaware 30 0
2 1787. december 12. Pennsylvania 46 23
3 1787. december 18. New Jersey 38 0
4 1788. január 2. Georgia 26 0
5 1788. január 9. Connecticut 128 40
6 1788. február 6. Massachusetts 187 168
7 1788. április 28. Maryland 63 11
8 1788. május 23. Dél-Karolina 149 73
9 1788. június 21. New Hampshire 57 47
10 1788. június 25. Virginia 89 79
11 1788. július 26. New York 30 27
12 1789. november 21. Észak-Karolina 194 77
13 1790. május 29. Rhode Island 34 32

Az Alkotmány cikkelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A preambulum, ami leírja az alkotmány öt célját (Preamble):
    • Az államok közti jobb összhang megteremtése
    • Igazság és béke biztosítása
    • Támadások elleni védekezés
    • A nép jóllétének előtérbe helyezését
    • A szabadság biztosítása
Az alkotmány hét főcikkelyből áll:
  • 1. A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch)
  • 2. A végrehajtói hatalom (Executive Branch)
    • Az elnökség: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskű, jogkör.
    • Az alelnök: A Szenátus feje
  • 3. Bírósági hatalom (Judiciary Branch)
    • Legfelső bíróság (Supreme Court) [magában foglalta a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot]
    • Tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben
    • A hitszegés büntetése
  • 4. Államok hatalma
    • Az államok és a kormány közti viszony leírása: Miben van az államoknak saját hatásköre, és miben dönthet csak a Kongresszus.
    • Az államok közti szabad költözés joga
  • 5. Változtatás az alkotmányon
    • Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban.
  • 6. Az Egyesült Államok törvényei
    • Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra
  • 7. Aláírások
    • Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen. 1790 májusában a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta.

A Bill of Rights[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első tíz alkotmánykiegészítés összessége.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]