Hiúz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kanadai hiúz (Lynx canadensis)
|
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||||||
| Lynx lynx |
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hiúz témájú médiaállományokat. |
A hiúz (Lynx) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának egy neme. A nembe négy faj tartozik. Az eurázsiai hiúz Európa legnagyobb macskaféléje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajok
- Kanadai hiúz (Lynx canadensis)
- Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)
- Párduchiúz, más néven spanyol hiúz vagy ibériai hiúz (Lynx pardinus)
- Vörös hiúz (Lynx rufus)
Az Afrikában és Délnyugat-Ázsiában élő, sivatagi hiúznak is nevezett karakál (Caracal caracal) a macskafélék külön nemét alkotja.
[szerkesztés] Előfordulása
A hiúzfajok elterjedési területe egykor az északi félteke szárazföldjeinek tekintélyes hányadát magába foglalta, manapság Ázsia bizonyos területein, Alaszkában, Kanadában és az USA nyugati területein, valamint Európában honos, de a legtöbb területen ritka, gyér az állománya. A Kárpát-medence területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica) alfajába tartoznak. A kárpáti hiúzok Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és a balkáni országok erdőségeiben élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. Napjainkra Magyarország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. A spanyol hiúznak (Lynx pardinus) például csak egy maroknyi állománya maradt fenn a Coto Dońana Nemzeti Parkban. Megritkulásának nemcsak a vadászat volt az oka, hanem az is, hogy egyre kevesebb a háborítatlan erdőségek száma, ahol a hiúzok meghúzhatnák magukat. A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik.
[szerkesztés] Testfelépítése
A hiúzok testhossza 1 m körül mozog, további 15-25 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt (pamacs), amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek. Hallása, tapintása fejlett. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát. Erős, éles karmú mancsa a sikeres zsákmányfogást segíti.
[szerkesztés] Életmódja, táplálkozása
Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.
[szerkesztés] Szaporodás
A párok csak a párzási időszakban, január és április között (fajtól függ) vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Átlagéletkoruk vadon 10-12 év.
[szerkesztés] Érdekességek az állatról
- Az őstörténeti korokban a hiúz a Brit-szigeteken is honos volt. Feltételezhető, hogy a vadászok már a kőkorszak elején kiirtották.
- A hiúz latin neve (Lynx) az éles látására utal.
[szerkesztés] Forrás
