Karakál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Caracal caracal |
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karakál témájú médiaállományokat. |
A karakál (Caracal caracal), más néven sivatagi hiúz, egy közepes termetű Afrikában és Délnyugat-Ázsiában élő macskaféle. Bár nem közeli rokona a hiúzoknak, hegyes, pamacsban végződő füle és viszonylag rövid farka nagyon hasonlóvá teszi hozzájuk. A DNS-vizsgálatok alapján megállapították, hogy legközelebbi rokona a szervál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Alfajok
- Caracal caracal caracal – Szudántól a Dél-afrikai Köztársaságig
- Caracal caracal algira – Észak-Afrika, az Atlasz-hegységtől Egyiptomig
- Caracal caracal damarensis – Damaraföld, Namíbia
- Caracal caracal limpopoensis – Észak-Transvaal, Botswana
- Caracal caracal lucani – Gabon
- Caracal caracal michaelis – Türkmenisztán
- Caracal caracal nubicus – Szudán, Etiópia
- Caracal caracal poecilictis – Niger, Nigéria, Nyugat-Afrika
- Caracal caracal schmitzi – Indiától Arábiáig
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
A karakál Dél-Afrikától az Arab-félszigeten keresztül egészen Közép-Ázsiág elterjedt.
A faj magyar neve (sivatagi hiúz) némileg félrevezető, ugyanis a karakál a kimondottan sivatagos területeket kerüli. Félsivatagokban, szavannákon, bozótosokban, felföldi területeken tartózkodik legszívesebben, ahol a fialáshoz is megfelelő rejtekhelyet (sziklaüreget vagy dús aljnövényzetet) talál.
[szerkesztés] Megjelenése
A karakál teste vörösesbarna-homokszínű, kivéve fekete füleit, fehér állát, torkát és hasát. Igen karcsú felépítésű, lábai meglehetősen hosszúak. Marmagassága kb. fél méteres, átlagos testhossza 80-120 centiméteres, farka nagyon rövid (20-30 centiméter hosszú). Testtömege 13-19 kilogramm között mozog.
[szerkesztés] Életmódja
A karakálok magányos éjszakai vadászok. Idejük nagy részét a talajszinten töltik, bár kiválóan ugranak és másznak. Elsősorban rágcsálókkal, madarakkal és kisebb antilopokkal táplálkoznak. Zsákmányukat olykor a leopárdokhoz hasonlóan fákon rejtik el, hogy később elfogyaszthassák a fölösleget. A nappalt árnyékban, gyakran földimalacok elhagyott üregében töltik.
[szerkesztés] Szaporodása
A karakál egész évben szaporodhat. 69-78 napos vemhességet követően a nőstény 1-6 kölyköt hoz a világra, akiket kb. 10 hétig szoptat, de még vagy egy évig együtt marad a család. Az utódok 12-16 hónaposan érik el az ivarérettséget. Egyes példányok fogságban akár 19 évig is elélhetnek.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
Az ázsiai alfajok a CITES I. függelékében szerepelnek, míg a faj maga a II.-ban kapott helyet. Az észak-afrikai alfaj állománya számottevően ritkult az utóbbi időben. A csökkenő példányszám ellenére a nagy elterjedési terület garantálni látszik a faj jövőjét. A könnyen szelídíthető és idomítható karakált régebben Irán és India területén vadászatokon használták.
Kedvelt állatkerti faj, Magyarországon a Győri Állatkertben és a Miskolci Állatkertben látható.
