Yosemite Nemzeti Park

Yosemite Nemzeti Park
Világörökség

El Capitan sziklatömbje
Adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	VII, VIII
Felvétel éve	1984
Elhelyezkedése
Yosemite Nemzeti Park Pozíció az USA térképén Koordináták: é. sz. 37° 45′, ny. h. 119° 30′37.75, -119.5

A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park (ejtsd: „jouszemiti” – IPA:[joʊˈsɛməti]) az Egyesült Államok második nemzeti parkja. 1890. október 1-jén alapították. A 3081 km² területű park a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik.

A Yosemite – indián eredetű szó, és grizzlyt jelent – geológiai érdekességek százait rejti. Területének nagy része gránitból épül fel, mindössze 5%-a átalakult vulkanikus és üledékes kőzet. Évmilliókkal ezelőtt itt még alacsony dombvidék terült el, majd a földmozgások következtében kiemelkedett a Sierra Nevada gránittömbje, amelyet a jégkorszakban gleccserek formáltak tovább. A park legismertebb, leglátogatottabb része a Merced folyó völgye, amely eredetileg egy hatalmas gleccsertó volt, de a gleccser hordalékanyaga feltöltötte.

Az így kialakult, 13 km hosszú és 1,5 km széles Yosemite-völgyet Abraham Lincoln már 1864-ben az Államokban elsőként védetté nyilvánította. Egy kb. 700 m vastag jégkorszaki gleccser alakította ki, széles U alakjával az egyik legtökéletesebb gleccservölgy a világon. A tágas, lapos völgyet meredek, néhol 900 m magas gránitfalak övezik. A nemzeti parkban a gránit mállásának számos formáját láthatjuk. A víz a törések mentén beszivárgott a hasadékokba, és megfagyva tágította azokat. Így jöttek létre az olyan egyedülálló, lekerekített formák, mint a Half Dome („fél kupola”), amelynek a völgy felé forduló oldala szinte függőleges, míg a másik egy hatalmas kupolához hasonlít. A park jelképe is egy hatalmas gránitszikla, a szinte tökéletesen függőleges, 1095 m magas El Capitan.

A mellékvölgyekben a gleccserek nem voltak olyan vastagok, mint a főágban, ezért az eróziós tevékenység is gyengébb volt. A mellékvölgyek így magasan a főág, a Yosemite-völgy felett végződnek, s a patakok vízeséseket létrehozva ékeznek a völgybe. Az El Capitan szomszédságában a Yosemite-vízesés 739 m-ről zúdul alá, s ezzel a huszadik legmagasabb vízesés a világon. A parkbéli második helyezett, a Snow Creek-vízesés “mindössze” 652 m.

A Yosemite-vízesés

A nemzeti park növényzetének legnagyobb értéke a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amely a parkban három csoportban él. Bár a Giant Grizzly a maga 63 m magasságával nem fér bele a legmagasabb hegyi mamutfenyők tízes listájába (a Sequoia Nemzeti Parkban álló 83,79 m-es Sherman tábornok fája a legmagasabb), 2700 évével egyike a Föld legidősebb élőlényeinek. A mamutfenyők szaporítása érdekében a park dolgozói időről időre felgyújtják az avart, hogy a tobozok szétrepedjenek és kicsírázzanak.

A nagy szintkülönbségek változatossá teszik a növényvilágot. A mamutfenyőn kívül él itt festőtölgy, tömjéncédrus és Amerikai sárgafenyő, a magasabban fekvő részeken pedig üde hegyi rétek találhatóak, amelyek a növényfajok 40%-ának adnak otthont.

A területről már a 19. században eltűnt a névadó grizzly, és vele szinte egy időben a farkas is. A park állatvilága ennek ellenére gazdag. A medvék közül megmaradt a baribál avagy fekete medve, amely a mosómedvével együtt élenjár a látogatók által otthagyott élelem eltüntetésében. A háborítatlan területeken él a sierrai vörös róka, a puma vagy más néven hegyi oroszlán. A mamutfenyőkön él fenyőmagokkal táplálkozó chickaree-mókus.

A Yosemite Nemzeti Park az év minden részében kínál élményeket a turistáknak. Tavasztól őszig a természeti szépségek kedvelői, télen a téli sportok szerelmesei találnak megfelelő időtöltést. A parkban több mint 1000 km hosszú turistaút kanyarog, de csak kevés turista merészkedik távolabb a centrumoktól. A látogatók 90%-a csak a park területének mindössze 1%-át ismeri meg.