Óriás mamutfenyő
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Óriás mamutfenyő egy 1887-ben készült festményen |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Sequoiadendron giganteum (Lindl.) J.Buchholz, 1939 |
||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Óriás mamutfenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás mamutfenyő témájú médiaállományokat. |
Az óriás mamutfenyő vagy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) régebben a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae), manapság inkább a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába sorolt monotipikus Sequoiadendron nemzetség egyetlen faja. Korábban egyes szerzők, közeli rokonával, az örökzöld mamutfenyővel egy nemzetségbe (Sequoia) sorolták Sequoia giganteum néven. A Földön élő legnagyobb testtömegű élőlények ennek a fajnak a képviselői. A legöregebb, ismert példány 3200 éves; törzsének átmérője 8,85 méter, magassága 93,6 méter, becsült tömege mintegy 1000 tonna.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Tipikus holarktikus faj; természetes elterjedési területét az atlanti-pacifikus flóraterületen, Kalifornia állam hegyvidékein találjuk, ahol minden vadon élő állománya védett.
Legnagyobb és legsűrűbb populációja a Sequoia Nemzeti Parkban, a Kings Canyonban nő. Itt számos, nyolcvan méternél magasabb, a hat méterhez közeli törzsátmérőjű példánya látható.
Európába először a skót John D. Matthew hozta be. Az európai populáció alapját William Lobb vetette meg: az általa hozott magokból jóformán az egész kontinensre jutott.
Északi elterjedésének a hideg telek szabnak határt.
[szerkesztés] Felfedezése
Az óriás mamutfenyőt először J. K. Leonard írta le 1833-ban, de nem határozta meg pontosan, hogy hol is látta a növényt. Ezután John M. Wooster számolt be róla. Első tudományos leírása John Lindley műve. Ő Wellingtonia giganteának nevezte el a fát, mert nem tudta, hogy a Wellingtonia név már foglalt (az azóta átkeresztelt Wellingtonia arnottiana számára). A Wellingtonia név máig fennmaradt Angliában, mint a növény köznapi neve. A következő évben Joseph Decaisne Sequoia giganteának keresztelte át ugyancsak helytelenül, mert eddigre már a parti mamutfenyő kapta a Sequoia nemzetségnevet. Mai nevét 1939-ben adta J. Buchholz.
[szerkesztés] Megjelenése
Bár rokona, az örökzöld mamutfenyő magasabbra nő, az óriás mamutfenyő törzse rendszerint vastagabb, ezért ezt tekintjük a Föld legnagyobb (tömegű) élőlényének. Magassága általában 50–85 m, törzsének átmérője 5–7 m; Magyarországon a legnagyobb példányok 30–40 méter magasak.
Zárt állományokban koronája keskeny, kúpos; lombja sötétzöld, tömött. Az alsóbb ágak az árnyékolás miatt elhalnak. A kisebb ligetekben, erdőkben növő fák általában felkopaszodnak, de a magányosan fejlődő növények elhalt ágai a fán maradnak.
Az idős fák vörösesbarna, barázdás, szálas szerkezetű, taplószerűen rugalmas kérge a törzs alapjánál akár 60 cm vastag is lehet. Ez a kéreg védi meg a fát az erdőtüzektől.
Toboza mintegy 4–8 cm hosszú, tojás alakú.
[szerkesztés] Életmódja
Természetes élőhelyén évente 1150–1520 mm csapadék hullik, és ennek nagyobb része hó. Akár -30 °C hideget is képes elviselni, bár egyes példányok ilyen hidegben már károsodnak. Lengyelországban egy példány vastag hótakaró alatt -37 °C-t is átvészelt.
Nagy-Britanniában nagyon gyorsan nő: Skóciában a legnagyobb példány 150 éves, és már 54 m magas.
A fiatal növények 12 éves korukban érlelik első tobozaikat. A toboza 18–24 hónap alatt érik be, és akár húsz évig is a fán maradhat. A sötétbarna magok 3–6 mm-esek, 1 mm vastagok, mindkét szélükön 1 mm-es szárnnyal. Egy toboz átlagosan 230 magot tartalmaz. Néhány mag kihullik a forró nyári napokon, amikor a toboz kissé összetöpped, de a többségük csak akkor szabadul ki, ha a toboz erdőtűz vagy rovarkár miatt kiszárad. Egy-egy nagyobb példány akár 11 000 tobozt is érlelhet 300 000–400 000 maggal. A szárnyas magok az anyanövénytől akár 180 méterre is elröpülhetnek. A magvak kiszabadulását két állat:
- a Phymatodes nitidus nevű bogár és
- a Tamiasciurus douglasii nevű mókus is segíti.
A bogár a fa tobozaiba rakja petéit, és a kifejlődő lárvák kacskaringós járatokat rágnak a tobozba. Ezzel felborítják annak vízháztartását, és a toboz kiszárad. A mókus a fa húsos, zöld tobozait rágcsálja, és eközben ugyancsak kihullhat néhány mag.
Bár a magok a tűleveles, nedves humuszon is kikelnek, de ezek elpusztulnak nyáron, amikor az avar kiszárad. A magoncok csak sok ásványi anyagot tartalmazó termőtalajon, teljes napfényben fejlődnek rendesen. Az egyéb növényfajokkal eleinte kevéssé versenyképesek, ezért többnyire csak erdőtűz után tudnak kifejlődni. A tűz után maradó hamu egyúttal az ultraibolya sugarak káros hatásától is óvja a magokat.
[szerkesztés] Felhasználása
Kedvelt díszfa a világ számos táján. Jól nevelhető Nyugat- és Dél-Európában, Chilében, Ausztrália délkeleti részén, Új-Zélandon és természetesen Észak-Amerika egyes részein.
[szerkesztés] Magyarországi arborétumokban
Legnagyobb, magyar arborétumokban nyilvántartott példányai:
- Törzs körmérete: 712 cm (2007-ben) magassága: 38 m : Iharosberény [1]
- Törzs körmérete: 663 cm (2007-ben): Iharosberény
- Törzs körmérete: 624 cm (2007-ben): Gencsapáti
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Forások
- ARKive - Sequoiadendron giganteum (angol)
- Gymnosperm Database - Sequoiadendron giganteum, confiers.org (angol)
[szerkesztés] További információk
- Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái – DENDROMÁNIA
- Sequoiadendron giganteum – Hegyi mamutfenyő
- matyasciprian.hu: Óriás mamutfenyő
- Complete Largest & Tallest sequoiadendron giganteum archive - from the Tall Trees Club, landmarktrees.net (angol)
- Arboretum de Villardebelle - photos of cones & shoots with phenology notes, pinetum.org (angol)
- Forest Service database entry on Sequoiadendron giganteum, fs.fed.us (angol)
- Save-the-Redwoods League, savethewoods.org (angol)
- "Sequoias of Yosemite National Park" 1949 by James W. McFarland (angol)
- Photo Tour: Giant Sequoia, Prof Stephen Sillett's webpage with photos (angol)
- Redwoodworld.co.uk giant redwoods in the U.K. (angol)
- The Giant Sequoia of the Sierra Nevada An NPS online book (angol)
- The Growing Sequoia, a project attempting to grow a sequoia from the seed, thegrowingsequoia.com (angol)
- Scenes of Wonder and Curiosity in California (1862) – The Mammoth Trees Of Calaveras, yosemite.ca.us (angol)
- Short radio episode Woody Gospel Letter in which John Muir extols "King Sequoia" from The Life and Letters of John Muir, 1924. California Legacy Project. (angol)

