Gencsapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gencsapáti
Nagygencs1.jpg
A nagygencsi római katolikus templom
Gencsapáti címere
Gencsapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Bodorkós Ferenc[1]
Irányítószám 9721
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 2724 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 129,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gencsapáti  (Magyarország)
Gencsapáti
Gencsapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 05″, k. h. 16° 35′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 05″, k. h. 16° 35′ 44″
Gencsapáti  (Vas megye)
Gencsapáti
Gencsapáti
Pozíció Vas megye térképén
Gencsapáti weboldala

Gencsapáti (horvátul Genča[3]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. 1943-ban egyesítették Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti községeket.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Gyöngyös-sík nyugati részén, Szombathely észak-északnyugati szomszédságában, a 87-es út közelében, a Gyöngyös-patak partján 4 km hosszan elnyúlva fekszik. Határos települések: Szombathely, Söpte, Pusztacsó, Gyöngyösfalu, Perenye, Bucsu.

Vonattal elérhető a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagygencs neve a török genzs (= kincs) főnévből ered, feltételezések szerint egy Bulcsú horka kíséretében levő káliz néptöredék neve lehetett, melynek itt volt a szálláshelye.
Gyöngyösapáti neve onnan való, hogy a falu egykor apátsági birtok volt. Nevének előtagja a Gyöngyös-patak menti fekvésére utalt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területén már a rézkorban is éltek emberek. A Kápolnadomb környékén rézkori sírok kerültek elő, melyek egykori településhez tartozhattak. A római kori betelepülést támasztják alá a határában talált épületnyomok, a Rőzsegátnál megtalált római vízvezeték és a Szentkút útjánál talált Isis-oszlop. 1941-ben területén népvándorláskori csontvázas sírra bukkantak.

Gencset 1288-ban Gench, Apátit 1328-ban Apaty alakban említik először. Gencs ellő említése Zynsa határleírásában szerepel villa Gench alakban mint szomszédos település. Birtokosa a Genchi család volt, akik 1372-ben megosztoztak a birtokon. Apátiról a vasvár káptalan 1328-ban kelt oklevele írja, hogy Salamon fia Mihály birtoka. Gencs falu temploma a középkorban épült gótikus stílusban. Birtokosai Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchy és az Esterházy családok voltak.
A 16. században lakói evangélikusok lettek. 1655-ben templomában evangélikus zsinatot tartottak. Az 1674-es egyházlátagatáskor a templom már újra katolikus. A 17. században, majd 1880-ban a templomot átépítették.
Apáti birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchényi család voltak. A 16. században a Chemetey család épített itt várkastélyt, melyet az 1820-as években a Széchenyi család klasszicista stílusban építtetett át. A falu régi kápolnáját 1815-ben bontották le, helyére kőkeresztet állítottak. Mai templomát 1903-ban építették. A kastély utolsó birtokosa Apponyi Albert volt, 1935-től tiszti üdülő, ahol a második világháború alatt lengyel menekülteket szállásoltak el.

A gyöngyösapáti római katolikus templom

Vályi András szerint "Német Gencs, Gentsdorf. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határbéli földgyei termékenyek, fája, legelője elég; Kőszögön, és Szombathelyen jó piatzozása, réttyei elegendők, és jók, első Osztálybéli. APÁTI. Magyar, és tót falu Vas Vármegyében, birtokosa 43Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl egy, és 1/4. mértföldnyire, Szombathelyhez is egy mértföldnyire. Határjok termékeny, földgyei, réttyei jók, fája nintsen, de e’ fogyatkozást meghaladgya, földgyének termékenysége, kereskedésre, ’s vagyonnyiaknak eladására való jó módgyokért, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Német-Gencs, magyar f., Vas vmegyében, a Kőszegről Szombathelyre vivő országút mellett, 685 kath., 6 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, egy téres, emeletes katonai kórház. Termékeny róna határát és rétjeit a Gyöngyös öntözi. Lakosai jó lovakat és marhákat tenyésztenek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg."[5]

1910-ben Nagygencsnek 1316, Gyöngyösapátinak 230 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A két községet 1943-ban egyesítették.

A Szentkút

A Szentkút története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz.

A gyöngyösapáti Széchenyi-kastély

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nagygencsi Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom középkori eredetű. A 17. század végén javították. 1880-ban eklektikus stílusban átépítették és háromhajóssá bővítették. 1974-es tatarozásakor szentélyének több gótikus részlete bukkant elő. Utoljára 2001-ben újították fel.
  • A Gyöngyösapáti részen áll a Széchenyi-kastély, 1820 körül épült, ma nevelőotthon.
  • A Szentkút a szőlőhegy alatt a falutól nyugatra található, a 18. században létesült. 1756-ban már említik.
  • A Gyöngyösapáti templom 1903-ban épült.
  • A két községrész határán álló Szentháromság-szobrot 1777-ben építették.
  • A községben 1993-ban alapított hagyományőrző néptáncegyüttes működik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=31051
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gencsapáti témájú médiaállományokat.