Budakeszi

Budakeszi
Római katolikus templom
Budakeszi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Budaörsi
Rang	város
Polgármester	Dr. Csutoráné Dr. Győri Ottilia (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2092
Körzethívószám	23
Népesség
Teljes népesség	14 179 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	382,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budakeszi Pozíció Magyarország térképén
Budakeszi Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.5112° k. h. 18.9302°47.5112, 18.9302
Budakeszi weboldala

Budakeszi (németül Wudigeß) város Pest megyében.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier).

Földrajza

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy földrajzi szélességen, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre fekszik. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés

Budakeszi látképe a Normafa környékéről

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása Páty–Zsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál, délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs felé lehet közlekedni.

Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el, amelyhez csúcsidőben a 22E gyorsjárat párosul. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. Nemrég 222-es néven szárnyjáratot indítottak Budakeszi Barackosba Szent János Kórház-Honfoglalás sétány útvonalon. [1] A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi (781, 782, 784, 785, 786, 787, 789, 795) autóbuszok is a település főutcáját használják. Továbbá Budaörsre (779) munkanapon 60 percenként meghosszabbított útvonalon a Budakeszi, Honfoglalás sétánytól, és Törökbálint-Diósd útvonalon Budapest, Budatétény vasútállomás-hoz (CAMPONA) is munkanapon 60 percenként jár busz (758)!

Története

A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

Hősi emlékmű

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe.

Gazdaság

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. A városban két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[2] és a Budai MÁV Kórház működött, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet[3] is Budakeszi infrastruktúráját használta. Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió működik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Lakosság

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

Kultúra, oktatás, sport

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, s Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Búcsú.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs-maratonfutás egyik fontos állomása.

Testvértelepülései

• Beregdéda, Ukrajna

• Csíkszereda, Románia

• Delbrück-Westenholz, Németország

• Lich, Németország

• Neckarsulm, Németország

• Sankt Margarethen an Raab, Ausztria

Hírneves budakeszi lakosok

• Balczó András többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
• Gellér-fivérek – Gellér László, Gellér Mihály, Gábor – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek.
• H. Bóna Márta (1944-2011) meteorológus
• Mezey Mária (1909–1983) színésznő
• Nagy Gáspár (1949–2007) költő
• Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész
• Janicsák Veca énekesnő

Nevezetességei

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak

Református templom

• Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter – Pest Megyei Építészeti Nívódíj, 1999)
• Római katolikus templom (1761, barokk)
• Templomrom (román stílusú)
• Erkel Ferenc mellszobra
• Erkel Ferenc emléktáblája
• Sváb parasztházak
• Mozdony (a Rózsa utcánál)
• Vadaspark
• Budakeszi Arborétum
• Pászty Gyula-pihenő (ősláp és mamutfenyők)
• Vitorlázó-repülőtér
• Himnusz-szobor
• Minden Magyarok zászlaja
• Wass Albert szobra

Források

• Györffy György: Pilis megye

Külső hivatkozások

Szikla a Budakeszi Vadasparknál

• Budakeszi hivatalos honlapja
• Légifotók Budakesziről
• Térkép Kalauz - Budakeszi
• Budakeszi a www.utikonyvem.hu oldalon