Budakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budakeszi
Budakeszi - Temple.jpg
Római katolikus templom
Budakeszi címere
Budakeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás 2013-tól Budakeszi
Jogállás város
Polgármester Dr. Csutoráné Dr. Győri Ottilia (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2092
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 14 179 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 382,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budakeszi (Magyarország)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,5112°, k. h. 18,9302°
Budakeszi (Pest megye)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,5112°, k. h. 18,9302°
Budakeszi weboldala

Budakeszi (németül Wudigeß) város Pest megyében, a Budakeszi járás központja.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier).

Tartalomjegyzék

Földrajza [szerkesztés]

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy földrajzi szélességen, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre fekszik. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés [szerkesztés]

Budakeszi látképe a Normafa környékéről

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása Páty–Zsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál, délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs felé lehet közlekedni.

Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. Nemrég 222-es néven szárnyjáratot indítottak Budakeszi Barackosba Szent János Kórház-Honfoglalás sétány útvonalon. [1] A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi (781, 782, 784, 785, 786, 787, 789, 795) autóbuszok is a település főutcáját használják. Továbbá Budaörsre (779) munkanapon 60 percenként meghosszabbított útvonalon a Budakeszi, Honfoglalás sétánytól, és Törökbálint-Diósd útvonalon Budapest, Budatétény vasútállomás-hoz (CAMPONA) is munkanapon 60 percenként jár busz (758)!

Története [szerkesztés]

A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe.

Hősi emlékmű

Gazdaság [szerkesztés]

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. A városban két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[2] és a Budai MÁV Kórház működött, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet[3] is Budakeszi infrastruktúráját használta. Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió működik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Lakosság [szerkesztés]

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

Kultúra, oktatás, sport [szerkesztés]

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Búcsú.

Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola. A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs-maratonfutás egyik fontos állomása.

Testvértelepülései [szerkesztés]

Hírneves budakeszi lakosok [szerkesztés]

Nevezetességei [szerkesztés]

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak
Református templom

Budakeszi média [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ Sídinasztiák, Schäffer János írása

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Szikla a Budakeszi Vadasparknál
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Pest megye városai
Pest megye címere
m • v • sz
A Budaörsi kistérség települései

Biatorbágy · Budaörs · Budajenő · Budakeszi · Herceghalom · Pusztazámor · Sóskút · Páty · Telki · Törökbálint
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budakeszi&oldid=13535391”