Simatűjű szálkásfenyő
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy idős simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), melyen jól megfigyelhetőek a még élő, illetve a már elszáradt részek, valamint a kéreg narancso színezete, illetve mély barázdáltsága. |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető       iucn2.3 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| ''Pinus longaeva'' D.K.Bailey |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 |
A simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) egy hosszú életű fafaj, amely az Egyesült Államok délnyugati, hegyvidéki területein őshonos. [1]A simatűjű szálkásfenyőt angol nyelvterületeken időnként "Intermountain" névvel, időnként "Western britlescone pine" azaz nyugati szálkásfenyő néven szokták nevezni.[2] Egyik példánya a Matuzsálem-fa néven vált ismertté, amely a legidősebb nem telepes felépítésű élőlény a Földön.
Tartalomjegyzék |
Fizikai jellemzői [szerkesztés]
E közepes méretű fafaj magassága 5-től 15 méterig terjed, míg törzsének átmérője a 2,5 méterestől a 3,6 méteresig terjed. Vékony kérge világos sárgás-narancssárga, amely a törzs alsó részén pikkelyesedik. Vaskos, sötétzöld tűlevelei öt tűből álló füzérek, melyek 2,5-től 4 cm-es hosszúságúak, külső részeiken kékeszöld árnyalattal. Lélegzőnyílásai fehér sávként különülnek el a levelek belső részein. E növény tűlevelei a világon a legtovább megmaradó levelek, mivel egyesek közülük akár 45 éven keresztül a növényen maradnak. Az idősebb fák viharvert és satnya megjelenésűek, különösen azon példányoknál, amelyek a magasabb hegyvidéki régiókban élnek, valamint ezen fák kérge vörösesbarna és mélyen barázdált. [3].[4]Ahogy a fa idősödik egyre több részén hal el a vaszkuláris kambium. A más nagyon idős egyedeknél előfordul, hogy már csak egy nagyon vékony élő szövetréteg az, amely a kéreg alatt a tápanyagokat szállítja a fa lombkoronájába. Tobozai oválisan hengeres alakúak, melyek hossza 5 és 10 centiméter közt változik, míg szélességük zárt állapotban három-négy centiméter, melyek előbb zöld, vagy lilás színűek, amjd narancssárgás színűre érnek 16 hónapos korukban, majd számtalan törékeny részre hámlanak, melyek mindegyike kettőtől öt milliméter hosszúságú. A tobozok 4-6 cm-esre nyílnak szét, amikor megérnek, majd elkezdik hullatni a magjaikat közvetlenül a kinyílásukat követően. A magok 5 mm hosszúak és szárnyaik 12-től 22 milliméteres hosszúságúak, melyek többnyire a szelek segítségével jutnak el csírázási helyükre, ám más esetekben a Nucifraga columbiana egyedeinek segítségével jutnak el céljukig. A Pinus longaeva egyedei abban térnek el a Pinus aristata egyedeitől, hogy leveleiken két gyantacsatorna található, melyek folytonosak és megszakítás nélküliek, tehát hiányoznak róluk a Pinus aristatára jellemző fehér gyantapettyek. A P. longaeva és a Pinus balfouriana egyedei abban térnek el egymástól, hogy a tobozok szálkái a 2 milliméteres hosszúságot meghaladják a P. longaeva esetében és a tobozok alapja jóval kerekebb. A zöld tűlevelek a megtekerdett ágakon olyan látszatot nyújtanak, mint az üvegmosó kefe. A szálkásfenyő elnevezés a sötétlila nőivarú tobozokról kapta nevét, melyek begörbült tüskéket hoznak külsejükön. [5]
Elterjedése [szerkesztés]
Ezen fenyőféle egyedei Nevadában, Utahban és Kalifornia keleti részein őshonosak. Kaliforniában korlátozott számban fordul elő a White Mountainsben, az Inyo-hegységben, és a Panamint-hegységben, Mono és Inyo megyékben. Nevadában a Las Vegas melletti Spring-hegységtől kezdődően, északi irányban a Ruby-hegységig, valamint Utahban a Wasatch-hegységben fordul elő. [5][6]
A szálkásfenyők védettséget élveznek az Államok kormányzatai által birtokolt földterületeken, például az Ancient Bristlecone Pine Forest területén a kaliforniai White-hegységben, illetve a Great Basin Nemzeti Parkban. Ezeken a helyeken tilos kivágni, illetve gyűjteni ezen fákat.
Kora [szerkesztés]
A kaliforniai Ancient Bristlecone Pine Forestben, Bishop város közelében élő egyik példánya 4843 éves volt 2012-ben, melynek beceneve a Matuzsálem-fa. A fa életkorát egy, az erdészetben használatos kormeghatározó eszközzel a növekménymérővel mérték le. A fa pontos lelőhelyét nem árulják el, mivel egy korábbi 1964-es esetben a Prométeusz-fát kivágták.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pinus longaeva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
- ↑ Moore, Gerry; Kershner, Bruce; Craig Tufts; Daniel Mathews; Gil Nelson; Spellenberg, Richard; Thieret, John W.; Terry Purinton; Block, Andrew. National Wildlife Federation Field Guide to Trees of North America. New York: Sterling (2008). ISBN 1-4027-3875-7
- ↑ Howard, JL: Pinus longaeva. Fire Effects Information System. USDA, 2004. (Hozzáférés: 2012. december 23.)
- ↑ 'Pinus longaeva', 2008. március 1. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
- ↑ The Gymnosperm Database, 2008. március 1. (Hozzáférés: 2012. december 23.)
- ^ a b The Ancient Bristlecone Pine, 2003. augusztus 1. (Hozzáférés: 2012. december 23.)
- ↑ Global Trees Campaign, 2008. március 1. (Hozzáférés: 2012. december 23.)
